Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 2. szám - KRITIKAI KÖRKÉP - Dankó Imre: Gömör néprajzáról szélesebb körben : [a Gömör Néprajza című kiadványsorozat ismertetése]

nagy mennyiségű anyag kikényszerítette egy különálló, a Tanszék egyéb gyűjtéseit, dokumentumait őrző adattár mellett működő archívum megszervezését. Ez a Gömöri Archívum létre is jött és pillanatnyilag mintegy 1000 tételt tartalmaz, 30 000 oldalon, 5000 fényképpel, 1000 raj z- zal-térképpel, 500 különböző dokumentummal, például xerox-szal stb. A Gömör Néprajza című kiadványsorozat elsősorban ennek az Archívumnak az anyagát adja közre, gondos szerkesztői munka, előkészítés és lektorálás után. Bár minden kiadásra kerülő munka értékes, nagy hányadukban új, helyszíni gyűjtésből származó anyagot publikálnak, ismeretekben, viszonyításokban újat adók, közelről sem egyformák. Ez természetes is, és ezért talán nem is egyenként, egymástól elválasztva kell őket szemlélnünk, hanem összességükben, sorozatként, egy bizonyos táj és népcsoport sajátos kulturális jegyei keresésének és felmutatásának egységében. Nem is lehet másként értékelnünk őket, hiszen az egyik kötet bevezeti, előkészíti, magyarázza a másikat. Természetesen ez a fajta bevezetés, előkészítés, magyarázat nem valamiféle bibliográfia, a korábbi kutatások eredményeinek ismeretéről szóló tájékoztatás, hanem egy mindinkább komplex-szé váló, széleskörűen értelmezett néprajzi szempontú tájkutatási terv részleteinek tudatos összekötője. Ettől függetlenül a szerzők ismerik az előttük járók eredményeit, azokat felhasználják, gyakran továbbfejlesztik, ha másként nem, akkor úgy, hogy a kutatott kérdések vizsgálatát máig, napjainkig „hozzák fel”. Nehéz volna a módszer felől megközelíteni ezeket a köteteket. Egyben egységesek, abban, hogy inkább jellemző rájuk a történetiség szempontjait érvényesítő komparativiz- mus, mint valamilyen más, divatos irányzat. Ezért mindegyik mindenekelőtt jó leírás. Ez különben abból is következik, hogy szinte kivétel nélkül saját gyűjtésű, új anyag közreadásai. A jó leírásnak az az egyik legfontosabb követelménye, hogy minden tekintetben alkalmas anyagot szolgáltasson a földrajzi, a történelmi, a nyelvészeti, a szociológiai összevetésre, illetve elemzésre. Úgy véljük, hogy a Gömör Néprajzában eddig megjelent öt kötet mindegyike ilyen értelemben jó leírás, s hogy a szerzők az említett összevetéseket, elemzéseket munkáikban el is végezték. Mindezekből következően a Gömör Néprajza című kiadványsorozatot és a mögötte álló Gömör Archívumot úgy kell értékelnünk, hogy az egy korszerű, a magyar kultúra szempontjából fontos táji—népcsoporti életmód megismerésének és megismertetésének monografikus igényű kezdeményezése. Sőt, tekintve a már megjelent öt kötetet, már nem kezdeményezés, hanem derekas, gazdag folytatással, sokoldalú kiteljesedéssel kecsegtető munka.

A Gömör Néprajza első kötete 1985-ben jelent meg. Tanulmánykötetet, amelyben Újváry Zoltán irányt mutató, az egész kiadványsorozatot, de tágabb értelemben az egész Gömör-kuta- tást bevezető tanulmánya (A gömöri népélet kutatása) és Csorba Csaba általános történeti tájékoztatása (A történeti Gömör) mellett nyolc rövid közlemény gömöri-gömöri kistáji (például Medvesalja) néprajzi kérdésekkel foglalkozik (Zsupos Zoltán, Bődi Erzsébet, Dám László— D. Rácz Magdolna, Magyari Márta, Nagy Molnár Miklós, Bartha Elek, Barna Gábor, Boross Zoltán). A kötetbe foglalt tanulmányok sokszínűsége, tárgygazdagsága és módszertani változatossága arról győz meg bennünket, hogy mind ebben a kötetben, mind a következőkben nem szűk körű néprajzi szakmunkákkal találjuk magunkat szemben, hanem — ahogy címünkben is mondtuk— „szélesebb körben”, átfogóbb szempontok alapján foglalkoznak Gömör és népe néprajzával, mondhatni interdisciplinárisan. A második kötet (1986) Pintér István munkája: Dél- Gömör településnéprajza. A munkában a Debrecenben tisztes hagyományokra visszatekintő em- berfoldrajzi kutatások (Milleker Rezső, Mendöl Tibor, Ecsedi István) szempontjai és eredményei tükröződnek, a települési módok, formák, a társadalmi és kulturális élet az életmódok alakulása szempontjából oly fontos meghatározásában. A harmadik kötetet Kotics József írta és az is 1986-ban jelent meg. Címe: Kalendáris szokások a Medvesalján. A szerző a Gortva patak völgyében, az egykori Gömör megye Nógráddal határos részén, a Medves hegy aljában települt, na- gyobbára Szlovákiához tartozó falvakban végzett szokáskutatásait rendszerezi ebben a kötetben és veti össze más tájak népszokásaival, szokásrend- szereivel. A negyedik kötet ugyancsak a Medvesaljáról szól és egy nagy, a társadalmi szempontú néprajztudomány egyik alapvető kérdését, az úgynevezett nagycsalád kérdéskörét tárgyalja. Benkő Éva munkája (Nagycsalád a Medvesalján) gondos előtanulmányok alapján, egyéni gyűjtésre, adat- és ismeretszerzésre épülő összefoglalás. Benkő Éva munkájában széleskörűen, de nem túlzásba víve alkalmazza a statisztika, a történeti statisztika eszköztárát és a szociológia szempontjait is a medvesalji nagycsalád megismeréséhez. Az ötödik kötet ismét tanulmánykötet, tanulmánygyűjtemény. Ezúttal azonban egyetlen szerző munkáiról van szó: Újváry Zoltán, az Előszóval együtt 15 tanulmányáról. A tanulmányok mindegyike Gömörhöz kapcsolódik és a korszerű néprajztudomány, nagyobbára a folklórkutatás kérdéseit veti fel (Fejezetek Gömör folklórjához). Mint például az itt oly fontos interetnikus kapcsolatok kérdését (Az interetnikus kapcsolatokról Gömör népi kultúrájában), az úgynevezett „apró műfajok” (Fejtő kérdések, találós kérdések; vagy Kortesnóták és történetek stb.), a társa90