Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Laczkó András: Tengerbe dobott kulcsok?: vonások Lengyel József portréjához
Ehhez képest az egy évvel későbbi feljegyzés annyi különbséget mutat, hogy a párt által kieszközölt nyugdíjról szól, valamint arról, öt év alatt három könyve jelent meg itthon, s egy németül. Új adat, hogy 1959-ben az NDK-ban volt tanulmányúton (1960. június 15. dátummal készült). A következő, két évvel ezutáni (1962. július 6.) önéletrajz a párt által megállapított nyugdíjat említi, valamint a kormánykitüntetést, illetve az 1960-as kínai utazás tényét. Az utolsó, s egyben legrövidebb autobiográfia (1963. augusztus 12.) kiemelt nyugdíjról beszél, valamint arról, hogy folytatja irodalmi munkásságát, „melynek eredményeként ez évben kaptam Kossuth-díjat”. Művek és vélemények Emlékezzünk a német nyelvű önéletrajz egyik mondatára: „Wunsch nach russische Arbeit.” Ha az időbeli megjelölés pontos, akkor ennek lejegyzésekor (1933. október 21.) már túl volt a Történelmi riport megjelentetésén és másik regényének lektoráltatásán. A Föld és Külföld eredetileg német nyelven íródott fejlődésregény. Olyan fiatalembert mutatott be, aki a Szovjetunióba érkezve a tapasztalatok és hatások következtében változáson megy át: nacionalistából meggyőződéses internacionalistává, kommunistává lett. Épp ezért szerette volna elérni 1933 nyarán Lengyel József, hogy jelentessék meg művét. A kiadó magyar írókat kért fel lektorálásra. Hidas Antal 1933. július 26-án írta le véleményét. Javaslata egyértelmű: „Lengyel elvtárs regénye a Szovjetunióba került idegen ajkú, különösen német specialistákkal és munkásokkal foglalkozik és ugyanakkor, amikor a háttérben megrajzolja az első ötéves terv óriási erőfeszítéseit — eredményeit ennek átalakító tüzében —, tüzétől a külföldi specialisták sem maradnak változatlanul. Ezt a változást, utat eleven embereken, eleven kapcsolatokon át rajzolja meg a regény, s mivel alapjában ez az első munka, amely ezt a kérdést ilyen szélességében felvetette, a munkának kettős jelentősége van: először megmutatja az első ötéves tervet úgy — ahogyan azt a külföldi specialisták és munkások látták, másodszor: megmutatja az első ötéves terv közvetlen átalakító hatását még a külföldi, sőt részben ellenséges indulatú specialistákra is, s közvetve az ötéves terv nemzetközi jelentőségét. A munkának úgy orosz fordításban, mint anya- és egyéb nyugati nyelven történő kiadása fontos, mert a szovjetunióbelieknek visszatükrözi az építés fényét és idegen szemeken át a külföldieknek az építés forróságát és átalakító hatását a hozzájuk közel álló »kapitalisták« bőrén. A regény nyelve egyszerű, tömegek számára való, közvetlen nyelv, konstrukciója jó.” Azt tudni kell, hogy a kiadáshoz, a munkák elkezdéséhez egy javaslat kevés volt. Természetes így, hogy mások is elolvasták a kéziratot. S mindjárt felmerült, hogy a Föld és Külföld főhőse tulajdonképpen független életet élt, a mellékfigurákkal csak véletlenszerű események hozták össze. Kifogásolták, hogy inkább csak állította, s nem bizonyította, hogy a központi alak (Reisig) sokféle hatás nyomán fejlődött: „Ha egy eleven, nagyszabású főhőst akar, akkor totál lehetetlen, hogy egy egész csomó problémát, amit Maga fontosnak tart, s amik fontosak is, a főhőstől függetlenül tárgyal le. Félig független a főhőstől a regénynek csaknem legérdekesebb fonala a spionázs-fonal. Ez annyira megy, hogy mikor a Dr. Seidt akciójából baj lesz (s egy kicsit — sajnos csak egy kicsit — Reisigre nézve is), akkor utólag azt mondja, hogy közben Reisig Moszkvában volt Globitznéval és ott annak idején ez meg ez történt. Ha a hős Jerovkától kezdve is főhős maradt volna, akkor ez a moszkvai utazás, amelyről csak utólag értesülünk, igen fontos szerepet kellett volna játsszon már megtörténte idején Reisig életében: megváltozván Jerovkában most már Moszkvát és azokat az embereket, akikkel ott érintkezik, máskép kellene erlebolnia. Független a főhőstől — vagy csak nagyon laza és végkifejlődésében kissé odabogozott — a vregyityelsztvo problémája. Reisignek valami kitalálásba, vagy javításba kellene belefeküdnie s hogy ezt hogy akadályozza meg a vregyityelsztvo: az adja ki ebben a regényben a problémát s csak ilyen kezelés mellett hathat a vregyityelsztvo fejlődése és 17
