Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 11. szám - Rádics Károly: A megőrző megőrzése: Németh László levelei Móricz Zsigmondhoz
23 Ez is tisztázatlan, miért nem váltotta be Németh László a „Kritikusok ébredése” című Ígéretét. 1940. év második félévben egy írása jelent meg a folyóiratban. 1941. jan. 1-én Beolvadók—visszaolvadók 25—26.1— febr. 1-én A református énekeskönyv 9—11.1. ápr. 15-én Grillparzer a magyarokról 7— 8.1. júl. 15-én Cselédek 9—12.1. okt. 1-én A legérdekesebb magyar 5— 6.1. 24 Démusz Gabriella (1905—) Németh László felesége. 25 Veres Péter (1897—1970) író, politikus, publicista. 26 Ekkor jelent meg a Beolvadók—visszaolvadók című írása. 27 Ez a levél nem található a Móricz-hagyatékban. Föltételezem, hogy — sok más írással együtt — Móricz Virág kéziratai között lappang. Közli Móricz Virág: Tíz év. II. k. 376—377. 1. 28 Móricz Zsigmond már egész fiatalon kísérletezett a múlt századi művek „átigazításával”. 1900-ban Kisfaludy Károly Pártütők, ill. Katona Bánk bán című drámájával. 1930-ban, majd 1940- ben Bornemisza Péter Elektra című tragédiáját dolgozta át, amelyet a Nemzeti Színház mindössze hétszer mutatott be. Ide tartozik Tolnai Lajos néhány regényének az átdolgozása és kiadása. Kemény Zsigmond Rajongók című regényét 1940-ben két kötetben adta ki. Illés Endre, aki nagyra becsülte Móriczot, a Nyugat, 1941. 8—12. 1. A veszélyes út. Móricz Zsigmond és a „Rajongók” című kritikájában nagyon keményen megbírálta az „átdolgozót”. 29 Zilahy Lajos (1891—1978) író, rendező. Ez a bemutató 1940-ben a Hazajáró lélek című film lehetett, amit ő írt és rendezett. 30 A folyóirat 1940-től 1944-ig, hazánk német megszállásáig jelent meg. Zilahy Lajos és Kállay Miklós szerkesztette. Főmunkatársa volt: Kodolányi János, Móricz Zsigmond, Németh László és Tamási Áron. 31 Móricz többször is szóba hozta, átadja a Kelet Népét egy fiatal írónak, de senki sem vállalta a hatalmas adósságot. Rengeteget költött rá, pontosan úgy, mint egy évtizede a Nyugatra. Egyetlen fillért sem vett föl a regényei, elbeszélései, cikkei után járó honoráriumból: a két folyóiratra költötte. Volt egy nem is alaptalan félelme; ha megválik a laptól, megváltozik a szelleme is. Töprengésének az okát meg is indokolta az Athenaeum vezérigazgatójának: „S nekem itt az a feladatom, hogy fiatal írókat neveljek Nektek, nagy vállalatoknak, kiadóknak és a hazának.” 1942 augusztusában — egy évvel a Nyugat után — Móricz halálával megszűnt a Kelet Népe. Nagy kár, hogy Németh László nem lépett Móricz örökébe, mint ahogy Illyés Gyula — Babits halála után — Magyar Csillag néven szerkesztette tovább a Nyugatot, nem hagyta, hogy a magyar szellem égboltjáról eltűnjön a máig tündöklő csillag. 32 Kodály Zoltán (1882—1967) zeneszerző, tudós és nevelő. A Psalmus Hungaricus vokális zenekari remekművét 1923. XI. 19-én, Budapest egyesülésének 50. évfordulóján Dohnányi Ernő, a jelzett ünnepségen a zeneszerző vezényelte. 33 Szabó Dezső (1879—1945) író, publicista, a két világháború közötti Magyarország egyik legnagyobb hatású képviselője. Nem jelent meg Az örök magyar szellem él című rendezvényen a Városi Színházban, neki és Móricznak is egy írását művész olvasta fel. Németh László a Debreceni káté cimű rövidebb művét mutatta be. 34 Németh Lászlóné levelének egy részlete: „Laci még csak ezen a héten lesz kész az őszi munka adagjával, én meg Kenéséről hozott ötödik Németh-csemetét hordom, bizony néha elég nehezen. Akkor volt friss dolog, mikor maga lenn volt, azóta persze látható nyomai is vannak. Magát kérem meg, Zsiga, vállalja el a keresztapaságot, s örüljön jobban a dolognak, mint én, mert bizony én nehezen nyugodtam bele. S hátha még egy fiút is tud nekem kidrukkolni.” Az ötödik Németh-csemete is lány lett, Kati, aki 1941. okt. 29-én meghalt. A keresztapa egy XVII. századi ezüst poharat vitt a keresztlányának. (A levél megtalálható a Móricz-hagyatékban, ill. Móricz Virág: Tíz év. II. k. 376. 1. 35 Az utolsó két levélen nem szerepel dátum, ezért — a hagyománynak megfelelően — kerültek a végére. A tartalmukból 1940, ill. 1941-re lehet következtetni. 73
