Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Gellért Sándor: Emlékeim Gulyás Pálról
„jóbarátaim” közül elemelte. Vagy én adtam volna oda azokat valakinek megcsalatva jóhiszeműségemtől?! Egy levele azonban megvan. Az, amelyiket Az Alföld csendjében című válogatott versei mellé tett a könyvbe. A levél így szól: 1943. VI. 8. Debrecen Kedves Sanyi, — itt küldöm a kötetemet. Hirtelen nem tudtam szebben dedikálni. De a poéták mégse küldjék verseiket — szárazon. Szeretnék mézet, keserű napjaim számára. Szánjatok meg egy zirgő-zörgő csontvázpoétát, — adjatok édes emléket Mikoláról. Most a klinikára sietek, vérzik állandóan az ínyem, — C-vitamin hiány? Ma megtudom talán. Talán. Mert az élet: sűrű erdő. Magunk is egy nagy erdő vagyunk. Be van zárva lelkünk a vér erdejébe. K. szüleidnek őszinte, meleg tiszteletem! Szeretettel köszönt öreg barátod — G. Pál U. i.: A sajtóhibákat személyesen javítottam ki ebben a kötetben. Ha Kolozsvárra kerülsz, társaságba, eszerint javíttasd ki azokkal, akik tudnának rólam és meglenne náluk a kötetem. S ha Te is vennél észre sajtóhibát, légy sz. közöld! Ősszel különben II. kiadás jön s „Árkádia avarjából” c. még egy „mezgerélés.” A méz árát azonnal küldöm, csak írd meg hány kilót kaphatok — amennyit csak tudtok — kérlek, adjatok! Talán rámfér . .. írd meg az árát is. A klinikai vizsgálat után azonnal elmegyek Hozzátok! Talán ebben a hónapban — mert aztán megyek tovább Ditró felé magasabb egek alá . . . Amint látjuk, Sanyinak szólít, csak a Vigyázz a csillagokra című versben ír Sándornak, meg a dedikációiban. (A Homeros 1936-ban-t így dedikálja magyarul: Gellért Sándornak, a bolyongó magyarnak, Ókeanosz felé — G. P. 940 Húsvét. A Költők sorsa Debrecenben-t így: Gellért Sándornak Debrecentől Mikoláig és azon is túl — Gulyás Pál. 1940 Karácsony.) Hanem mi az, ami legjobban megkapott ebben a levélben? Az, amire Németh László sem taníthatta meg Gulyás Pált. Az pedig ez: „Mert az élet: sűrű erdő. Magunk is egy nagy erdő vagyunk. Be van zárva lelkünk a vér erdejébe.” Ez a pantheizmus, a Gulyás Pál filozófiája, mondjuk, mítosza. Miért nem ment el Karácsony Sándor a Gulyás Pál temetésére? Táviratot kaptam Debrecenből: Gulyás Pál meghalt. Nem jön már el — pedig mennyit ígérte — a „híres Mikolába.” Utolsó levelében mézet kért. Küldjünk neki édes emléket Mikolából keserű napjai számára. Meg azt írta még, hogy legjobb volna egy panzióba vonulni és ott mást se csinálni, mint Jókait olvasni. Felutaztam a távirat vétele után mindjárt Debrecenbe. Voltam a gyászoló családnál. Onnan Mata Jánoshoz mentem. Ott találtam a történelmi levéltárban. Mata János és Gulyás Pál, a két debreceni géniusz, taszították egymást. De azért szerették is egymást — távolról. így voltak magyarok. Gunyoros verseik, epigrammáik, amiket egymás ellen írtak, közszájon forogtak. Mikor Mata János meglátott, az ő szeme is azt mondta, amit az enyém: Gulyás Pál elköltözött az élők sorából. Hemofíliában halt meg. Véreztek az ínyei és a hajszálerei. 39
