Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Gellért Sándor: Emlékeim Gulyás Pálról
A debreceni egyetem vaskalapos, konzervatív magyar irodalomszakos professzora, Papp Károly is belekerül Gulyás Pál egyik versébe. Név szerint ugyan nincs megemlitve, a célzás azonban félreérthetetlen. A vers címe: Naftalin-kabát. Papp Károly óráin: Mindenki hajlong — idéz, csattog a mohácsi-vész, háromszáz ágyú halált szór, Toldy Ferenc nadrágjából. Nem kíméli Gulyás Pál a papokat, de még a püspököt se: Túl a Templom nagy harangja zengi ércdalát a Napba: bár a hang a régi bátor, ködbe vész a Prédikátor. Nem egyének, de már az egész polgári társadalom ellen szól a Csokonai gúlája előtt, meg a Veres Péter című verse. Mind a két verset egyformán hasonló düh zárja le. Csokonai ünneplésekor az ünneplőknek azt vágja a szemébe, hogy: „százharminc év nem változott” s „Csokonai miattatok lett nagy beteg.” Ő nem ércgúlákért dübörgött, egy-két fának kereste lombját, egy elhagyott zugot könyörgött, Nagy-Debrecennek egy atomját. Még most is hallom hogy hörög. Rajtatok csillogó talár. Őrajta csillognak a csontok. Nyomjátok jobban föld alá. Veres Péter, ha Debrecenben járt, rendszerint felkereste. Csizmában, nyakkendő nélküli fehér ingben, fekete kalapban. Ma is emlékszem, ahogy emlegette nekem: „Péternek az a betyáros szeme!” Nagyon szerette. Egy ilyen látogatás alkalmával íródhatott az a bizonyos Veres Péter című vers, amelyik hasonló dühvei zárul, mint a Csokonai gúlája előtt című verse. így. Kössétek hátra kezét, szúrjátok ki a szemét, piros vére hűljön el, lélegzete tűnjön el, sírját verje fel a gyom, írmagja se maradjon. Bátorság vagy tisztánlátás? Van, aki bátor, de nem lát tisztán. Van, aki tisztán lát, de nem bátor. Ez csak az átlagemberre áll. A nemzet géniuszaira nem vonatkozik. Gulyás Pálnál a bátorság összeesett a tisztánlátással, fedték egymást. Gulyás Pál költészetében a leggyakrabban használt szavak a Nap, a Hold a Csillag és a Föld, azután az éj, a víz és a hó. A Nap, Hold és Csillag a magyar nyelv ősképei. Ősi szavak, amelyeknek jelentéstana nincs, mert nem is lehet. Gulyás Pálnál mindezek jelképpé izgult szavak. Egyetemes jelentést hordoznak. Eszerint ő és én, költők és művészek, csillagok vagyunk. Az Alföld csendjében című verseskötetének a nekem szóló dedikációját így kezdi: Csillagpajtás, itt vagyok, én is csillagtól születtem, 34
