Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Karinthy Ferenc: Leánykereskedő: vígjáték: részlet
Teca: Straub: Teca: Straub: Teca: Straub: Teca: Straub: Teca: Straub: Teca: Straub: Teca: Straub: Teca: Straub: Teca: Turcsekné: Straub: Turcsekné: Straub: Turcsekné: Straub: Turcsekné. Straub: Turcsekné. Straub: Turcsekné. Straub: Teca: Straub: Teca: Straub: Turcsekné. Straub: Teca: Straub: Teca: Straub: Nehéz. Lássuk. Mi volt a mai feladat? Hallo, sir, how are you? My name is Teresa. Teresa. A hangsúly a második szótagon. Teresa. Isn’t it a wonderful day? Puhábban, kissé nyitott ajakkal. Wonderful. Wonderful. Because ... Because? Ne haragudj, papi. Elfelejtettem. Because this is my birthday. My birthday ... Az mit jelent? Hogy ma van a születésnapod. Nekem? Hiszen csak jövő februárban .. . Nem számít. Mindig, mindegyik úrnak azt mondod: this is my birthday. De mért, papikám? A külön ajándékért, hát nem érted? (Csöngetés.) Ez meg kicsoda? A mama lesz. Nyitok! (Kinyit.) (megviselt, eltörődött, alázatos házmesterné, siránkozó hangon beszél) Doktor úr, kérem, nem zavarom egy percre a doktor urat? Mi van, mama? (Tecához.) Öltözz. (Teca el.) Csak azért bátorkodom a doktor úrhoz, hogy megköszönjem a doktor úr sok jóságát irányunkban, doktor úr. Jó, jó, mama, nincs erre szükség. A hűtőszekrényt, doktor úr, meg amit a drága szemünk fényéért, egyetlen kis Tecánkért tett. Hogy öltözteti a doktor úr, s külföldi nyelvekre tetszik tanítani és autót vezetni... A kocsiját persze ma reggel is lemostam, doktor úr ... Samponos langyos vízzel. Jó, mama, köszönöm. De most nem érünk rá. Én igazán nem szeretnék visszaélni a doktor úr jóságával, doktor úr ... Bökje már ki, mama, sietünk. Mi kellene? Tudniillik Árpád napot ünnepeltünk, doktor úr, mert az én öregem is Árpád, tetszik tudni, ugye, doktor úr, no, és kissé talán többet öntött le az öreg a kelleténél, előbb sört, utána kadarkát, és kaptunk a sógorkától kisüstit... Fogja már rövidebbre, mama, mert reggelig sem érünk a végére. Csak az van benne, doktor úr, egy parányit többet talált kortyolni az öregem, vagy nem is úgy, doktor úr, csupán összekeveredhetett a gyomrában, doktor úr. Elég az hozzá ... Elég! Nem bírom! Elég! (vissza, elegáns tavaszi ruhácskában) Elég az hozzá, részegen beleseggelt a rádióba... Teca! Micsoda hang ez? Bocsánat, papi, beleült, s a rádió szétesett, apróra. így most nincs nekik, pedig egész nap szólt, még a sztereó beállítót és a szlovák nemzetiségi műsort is bömböltetik. Jó, majd lesz másik rádió. (Kifelé tuszkolja Turcseknét.) Csak most menjen. Egy picike is megtenné, doktor úr, olyan kis dobozka. A jó Isten megáldja, doktor úr. Az izrealita vallásost is meghallgatjuk. (El.) Hét óra elmúlt. Készülj, indulj. Vár a Herr Direktor. Muszáj? Ma is? Hogyhogy ma is? (hízelkedve) Nem hagyhatnánk ki ezt az estét? Mit locsogsz? Megkergültél? 10
