Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Karinthy Ferenc: Leánykereskedő: vígjáték: részlet
Karinthy Ferenc Leánykereskedő Vígjáték (Részlet) s traub lakása, a kertes budai társasvillában. Antik bútorok, jó képek, könyvek, kivilágítható bárpult stb. Straub: (lakása ajtajában, női holmikat hajigái kifelé) Tessék! Viheted ezt is, ezt is! Az egész celeculádat! A bundád is, amit nekem köszönhetsz. (Dobja.) A többi között. Hálátlan nőszemély. És meg ne lássalak a környéken, mert a kutyákat uszítom rád. Agyő, a viszontnemlátásra, forever. (Bevágja az ajtót) Nnna. (a lakás másik helyiségében lehetett, most feltűnik) Öt. Micsoda? Ez az ötödik. Akit kirúgok, úgy gondolod? Akikkel dolgoztál. De ha mind az ötöt elzavarod, mi lesz veled? Diplomás közgazdász vagyok. És hogy lehet abból ma megélni? Ilyen szinten. Van állásom. Papíron. Egy alig létező szövetkezetben, falból. Ami két forintot se hoz. Negyvenöt éves elmúltam, elfáradtam, kiégtem, nem érted? Meg a szívem sincs egész rendben, ritmuszavarok s hasonlók. Ezt a strapát nem bírom tovább. Öt őrült nő rigolyáit, jeleneteit, hisztériáit. Kiszállok. Magad is tudod, szamárság. Még sose voltál büntetve. A lányok kivétel nélkül melletted vallottak, megvédtek, kimostak, kidumáltak. Inkább maguk vállalták a börtönt. Úgyis rájuk sózták volna. Meg aztán jól jöhet még nekik Straub Dönci, amikor szabadulnak. Beszélj csak múlt időben. Elég volt, vége. A klientúrád öt kontinensre terjed ki. Legújabban, hallom, Új-Zélandra is. Ismétlem, részemről befejeztem. Finis operis. Egy ennyire gondosan, szépen kiépített szervezetet? Nincs olyan nevezetesebb pontja a földkerekségnek, ahol ne őriznék nagy becsben és adnák tovább meghitt barátoknak, persze a kötelező diszkrécióval, a te fontos budapesti telefonszámodat. Ne duruzsolj a fülembe. Hiába. Megértő vagy, pontos, igényes és kiváló emberismerő, páratlan a szakmában. Noha nem éppen olcsó. A világpiaci árakhoz mérten még így is igen méltányos. Látod. Torkig vagyok, mikor veszed tudomásul? Elég, genug, assez, enough, basta. Basta, basta, basta. Pubi: Straub: Pubi: Straub: Pubi: Straub: Pubi: Straub: Pubi: Straub: Pubi: Straub: Pubi: Straub: Pubi: Straub: Pubi: Straub: Pubi: Straub: Pubi: Straub: 7
