Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE - Pavlovits Miklós: Szegedi beszélgetések a tanyákról
paragrafusban az üdülőépítést és az elsőrangú szükségleteket kielégítő tanyai lakóházak építését, átalakítását szabályozni, illetve szankcionálni! Nagy J.: Valószínű, hogy ez a rendelet, vagy a szelleme még abból az időből maradt vissza amikor, különösen a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején még sokan úgy gondolták, hogy gyorsabban felszámolódnak a tanyák, mint ahogy ez bekövetkezett. Horváth D1949-ben alakult meg a tanyai tanács. Nagyon odavaló emberekből állt. Ennyi idő után már azt hiszem, hogy bírálhatjuk is működésüket. Főleg azért, mert maga Erdei Ferenc is visszaszivta azt, amit hajdani működése során vétett. dr. Romany P.: Szép címet adott ennek az írásnak: Történelmi lecke a tanyákról. Pótvizsgának nevezte azt, amire a tanyák megtanították. Horváth D.: A tanyai tanács azt találta ki, hogy a tanyák megszüntetésének legegyszerűbb és legcélravezetőbb módja a tanyaközpontok kialakítása. Meg is határozták, nem tudom 200 vagy 240 tanyaközponttal akarták megoldani az egész ország tanyaproblémáját. Ez azt jelentette volna, hogy ezekben a tanyaközpontokban kutat fúratnak, lakást, iskolát építenek, postát építenek, tanácsházát meg mindent. Viszont azonnal kiszámították, hogy ennyi pénze az országnak nincsen, talán nem is lesz. Ezért drasztikusan megfelezték. Még abban az évben ez is visszaállt a felére, ám ez a fele sem épült meg, mert emlékszem rá: csak negyven valahány építése kezdődött el. A tanyai tanács első határozata az volt, hogy a tanyaközponton kívül nem szabad építkezni! A szél viszont elfújta az összes járulékot, csak a tiltó rendelkezést hagyta meg! Jöhetett akármilyen okos gondolat, minden rendelet ehhez tér vissza, még a legújabb is, hogy tanyán nem szabad építkezni! Menjen a tanyai ember máshova, ahová neki jólesik, de azért termeljen barackot, tojást, tejet, húst és mindent... Pavlovits M.: Ez azért is furcsa, mert manapság, amikor a zöldségárak emelkedéséről beszélünk, teljesen világos, hogy a tanyai ember kénytelen beépíteni az épitési büntetést is a megtermelt áruk árába. Nagy J.: A tanyasi embernek egyébként nem egyszerű beépítenie ezt a zöldség árába! Horváth D.: Nem ő veri fel legtöbbször a zöldség árát! Nagy J.: A törekvése ugyan megérthető, mert ő is élni szeretne. De visszatérve még a tanyai építkezésekre; felénk igencsak javítgatták és épitgették a tanyákat. Példa rá: mi nemrégiben fölmértük, hogy a tanyák 30—40 százalékában van fürdőszoba és korszerű berendezési tárgyak találhatók. Sokan megtoldották a tanyát, ha kicsi volt, vagy egész nagyszabású átalakítást végeztek, tehát mondhatnám, hogy némiképpen komfortossá váltak időközben a tanyák. Természetesen csak akinek erre lehetősége, anyagi eszköze volt, az tehetett így. dr. Romány P.: Azért is érdekes, amit Nagy János mond, mert az Almavirág Szakszövetkezet Lajosmizse északnyugati oldalán, hat kilométerre van egy tanyaközpontban. És úgy komfortosodtak ezek a tanyák, hogy közben a tanyaközpont is növekedett. A mag izmosodott, bővült és most azt a tervet forgatják, hogy önálló községi jogot kérnek Felsőlajosnak és ez társközsége lenne Lajosmizsének. Azt hiszem, ez is azt példázza, hogy a türelmes politika a jó politika ebben a vonatkozásban! Hiszen az emberek fölismerték érdekeiket, s miért ne ismernék föl akkor, ahol az adottságok olyanok és a lehetőségekhez mozgásteret is nyújtanak, — lám ott épül a faluközpont is. Ilyen ez az eset, de hasonló példa van a megye más területén is. Több kis központot is társközséggé kívánunk nyilvánítani, hiszen ezek olyan népesek, hogy az ilyen tanyaközpontba, szállásba tíz Gyűrűfíí népessége elférne. Csak még nincs önálló nevük, vagy nincs táblájuk, mint Gyűrűfűnek volt, amelyről a nagy szomorúság esett, amikor kiderült az elnéptelenedése. Legyen tehát nevük, építsék lakóik, ragaszkodjanak hozzá, ezzel történelmi késedelmünket, pusztáink számát, méretét is csökkentik. Gyömbér I.: De a hivatalok azért másutt is azon vannak, hogy az emberek ne maradjanak a tanyán! Még akaratuk ellenére sem. A tanyasi iskolák a magyar pedagógia végvárai. Ahány tanyai iskolát szüntetnek meg, az nekem azt jelenti, mintha annyi élő virágot tömének le. Kérem, harminckét éve tanyán élek, magam kértem a külterületi iskolába 59
