Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE - Vigh Károly: A Bajcsy-Zsilinszky-dráma problémái
A kortárs-írók közül Darvas József vállalkozása állt a legközelebb a megvalósuláshoz. A hatvanas évek második felében több ízben nyilatkozott is a sajtónak készülő Zsilinszky- drámájáról, és e sorok írója is tanúsíthatja, hogy milyen gonddal és tisztelettel nyúlt témájához, a felkínált szakirodalmat örömmel elfogadva. Beszégetéseink során kiderült: nem csupán a koncepció állt világosan előtte, hanem már az egyes jelenetek megírásáról is tudósított. Darvas József irodalmi munkássága során a fiatalon írt Szakadékkal, majd az érett korban színpadra vitt Kormos éggel, valamint a Részeg esővel tanúj elét adta, hogy milyen érzékenységgel képes reagálni korának drámai konfliktusaira. A magyar progresszió élvonalában állva, küzdőtársa és nagy tisztelője volt Zsilinszky- nek. Mint a magyar falu és a szegényparasztság sorsának kitűnő ismerője, nagy érdeklődéssel fogadta Zsilinszky ilyen irányú tevékenységét, és a magyar sajtóban a legnagyobb elismerés hangján írt Bajcsy-Zsilinszkynek Egyetlen út a magyar paraszt című munkájáról. „Nem lehet megrendülés nélkül végigolvasni ezt a könyvet. Minden sorából a tudományos, szakszerű fejtegetéseken is átizzón egy fajtája, nemzete jövendő sorsáért aggódó igaz, tiszta magyar ember meggyőződése süt felénk.” (Magyarország, 1939. január 6.) Ilyen előzmények után érthető a Bajcsy-Zsilinszky-kutató felfokozott érdeklődése a Darvas-hagyaték iránt. Vajon mit zárhat magába a két, „Testamentum” címfeliratot viselő dosszié, melyeket az özvegy, Nyilassy Judit, készségesen bocsátott rendelkezésünkre, és ami azóta a Petőfi Irodalmi Múzeumba került. Várakozásunkban nem csalódtunk. Darvas valóban közel állt a dráma megírásához. A Testamentum előkészületeihez tartozott mindenekelőtt egy részletes, fiktív „önéletrajz” megírása Bajcsy-Zsilinszkyről, akit Bezerédy Pál néven szerepeltet és a foglalkozása is más, mint Zsilinszkyé volt, mert a Pázmány Péter Tudományegyetem neves jogászprofesszorát állítja elénk főhősnek. Bezerédy Pál némiképp hasonlít Déry Tibor Felelet-beli orvosprofesszorához: Farkas Zénóhoz. Egy lényeges ponton azonban el is tér tőle. A mintegy 30 oldal terjedelmű „Önéletrajz”-ból ugyanis kiderül, hogy Bezerédy fiatal korában, 1912-ben, Haynal Endre nevű barátjával együtt súlyos politikai és személyi konfliktusba keveredett Súlyán Sándor (azaz Áchim L. András) parasztvezérrel. „Dulakodás közben mind a ketten rálőttünk, ma sem tudom, melyikünk lövése volt a halálos ...” — olvashatjuk Bezerédy „önéletrajzában”. Darvas az Önéletrajz utolsó három oldalát már kézzel írta. A sorok, a betűk sietségre vallanak, s a befejezésből kiderül, miért adta a szerző drámája címéül a „Testamentum”- ot. Közli ugyanis, hogy hőse a siralomházban a pap jelenlétében a következő sorokat vetette papírra: Testamentumom ez volt: 1. „A magyar a jövőben legyen gerinces ...” (Az idézőjel is arra mutat, hogy ez a legfőbb testamentum szószerint megegyezik Bajcsy-Zsilinszky végakaratával, amit a siralomházban mondott el Sopronkőhidán a börtönlelkész előtt. V. K.) 2. Ha vétett valamit az emberiség ellen, legyen ereje időben megvallani... 3. Törekedjék a történelemben „szinkronban” lenni... Számolja fel az örök elkésettség állapotát... 4. Úgy látszik, nincs más út, mint a marxi szocializmus; de ez is szolgálja egyszerre az embert, az emberiséget és (mint ennek egyenjogú részét), a magyart... Ha így lesz: félve, de mégis megnyugodva halok meg . . . A dráma koncepcióját is az Önéletrajz tartalmazza. A hadbíróság előtti tárgyaláson a bírónak arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, Bezerédy-Zsilinszky így válaszol: „Igen, bűnösnek tartom magam! Nem abban, amivel vádolnak . . .” „Hazaárulásért ...” Azért, mert annak idején megöltem Súlyán Sándort... Ma sem tudom, hogy az én lövésem volt-e halálos?! Lehet, hogy nem .. . De: nem tudom felmenteni magam. Megöltem; segítettem megölni a lehetséges magyar forradalmat.” És most a koncepció teljességének kedvéért ide iktatjuk az Önéletrajznak a német megszállásra (1944. március 19.) vonatkozó sorait: „Fegyverrel fogadtam őket... Jó: 10
