Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 5. szám - Vértessy György: Egy XI. századi "ómagyar" nyelvi emlék problémái

(I. rész) Óh Jézus és szent Mária asszonyban hívők! Isten rontsa boldog Leo pápa úr ellenségeit. A megvakítottak, nyelven csonkítottak, oldalba vágottak vakon fúrnak házuk­tól. A sátán széles földön dögönyözi a keresztény népet és vadon (ZOUPORUT). A po­gány eb kegyetlenül dúlja és elveszejti 7 templomaikat. Torkon sújtó káruk fölveri a püspököket és elöljárókat. Vata garázda főurat a piros pokol latrát ne szabadítsd ki a tüzes gyehennából.8 István király úr fogadta e szent helyet, gyümölcsös mezőt, amelyet Isten adott vala országnak, hogy Pannónia legyen hímes kertünk és paradicsomunk, csúnyán (feldue = feldúlták?) f.. A haragvó pápaúr és a hívők az angyali erők nagy hatalmával hívják szent jeles András urat. Amen, amen. (II. rész) Óh Jézus és szent Mária hívők, szent jeles harcosok, bárdos9 nemetvágók10 (ESCULTUEC), erős szentelősök és oktalan asszonynép a pápa urat a kolompok (haran­gok?)11 igenlő szavával marasztaljuk.12 És nézz ránk. Részesíts hasznunkra végtelen oltal­madban. Urunk! Gellért úr és a mártírok térdelve kérnek, hogy küldj vigalmat, alleluja. Hímes pártás szüzek kiáltsátok: alleluja, alleluja. * * * De hiányos lenne a kép, ha nem szólnék e breviárium hátsó lapjáról lefejtett bőrhártyáról is. Ez a 17 x 21 cm nagyságú oldal 18 sor latin nyelvű szöveget tartalmaz. A másik oldalán szintén latin nyelvű szöveg látható, de azt a ragasztóanyag olvashatatlanná tette. A B oldal latin nyelvű szövege — amellyel tudomásom szerint Jerneyn kívül eddig senki nem foglalkozott — magyarul így hangzik. „Mindennapi imádság, hogy a király Krisztus vallásában megmaradjon, valamint, hogy az eretnek pogányokat leölje. Mindenható Isten, a te csodálatos irgalmasságoddal és igazságosságoddal tedd, hogy az újválasztott András királyunk Krisztus hitében szilárd maradhasson. Fegyverezd fel őt a pogányok támadásai ellen. Fordítsd el füleit a pogányok folyamodásaitól, hogy azok kívánságait teljesíthesse. Irányítsd szívét, hogy a püspököket és a papokat szeresse. En­gedd meg nekünk, hogy terjedelmes és virágzó legyen Pannónia. Adj hatalmat neki, hogy az ellene cselekvő pogányokat leölethesse, miként a pápának az egyedül üdvözítő hitben jámboran hódoló igen engedelmes és hűséges fia István király, az ő jámborságában is napról napra egyre jobban növekedjék, hogy egyedül Isten akaratát és Krisztus vallását követhessük és így örök dicsőségre juthassunk. Ezután következik ima a pápáért. Legigazságosabb és legirgalmasabb Isten, tartsd meg épségben pápánkat, akinek mun­kája nyomán Krisztus igaz vallása, mely nélkül nincs üdvösség, terjed, a pannonokról nyilvánvaló legyen annyira, hogy a pogányok támadásai ne tehessenek semmit ellene. Amen. Beszéd a szenvedő Gellértről. Erősíts meg minket és haljunk meg vele, valamint urunkkal, Jézus Krisztussal, hogy kegyelmet találjunk nála, mindannyian megjelöltessünk.” Ha az A és a B oldalt összehasonlítjuk, a betűk egyazon kézre vallanak. De ugyanakkor föltűnik az, hogy a magyar szöveg betűi kissé elnagyoltak. Az eltérés oka az lehet, hogy a latin szöveghez szokott iró figyelme a betűk formálása helyett a szokatlan szövegre összpontosult. Az eltérésnek természetesen más oka is lehet (pl. a bőrhártya felületének minősége). Nem döntő, de jelentős mozzanat az, hogy az A és B oldal gondolatmenete összhangban van egymással. Befejezésképpen gondolkodjunk el azon, hogy ha Literáti csupán egy ómagyar nyelvi emléket akart koholni, akkor miért készitett egy latin nyelvű imádságot is? Talán azért, 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom