Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Kamarás István: Hitek, nézetek és tornyok Nagyhajtáson: részletek egy szociográfiából
féle nép él itt, keveréknépség. Vannak rendesek is, ügyeskedők is, csirkefogók is. Ku- peckedő nép, az biztos, megszagolja az irányzatot, és csak azzal foglalkozik, amivel érdemes” — magyarázza Nyáry Dénes állatorvos, aki pácienseit nem a rendelőből ismeri. A katolikus egyháztanács elnöke, Kondor Emil (civilben baromfikeltető) egy kicsit erősebben fogalmaz: „Élelmesebbek itt az emberek, szentigaz, ám sajnos az is, hogy itt a pénz az első, mindennek a rovására. Mammonnak hódolnak itt az emberek. Itt is kellene egy kis áramszünet, ahogy Hofi mondja.” Az egyik kisipari szövetkezet vezetője még sötétebben látja a helyzetet: „Nem ismernek se istent, se embert, csak azt, hogy több legyen nekik, mint a szomszédnak. Elfelejtik egymást. Az összefogás, a parasztbecsület már odavan, a munkásöntudat pedig még nem alakult ki. Felszámolódtak a régi keretek, megjelent az ipar, az adott szó eltűnt.” És hogyan vélekedik minderről Sikáros bácsi, a tanyasi bölcs? „Dolgozik itt ez a hajtási nép, többet is, mint kellene: látástól vakulásig. Nem vagyunk éppen gazdagok, de szegények sem, szokták mondani. Talán emiatt is járnak ma már kevesebbet templomba, mert vasárnap is azt csinálják, mint szabad szombaton.” * # * Önkizsákmányolás, ezt a szót tartja legmegfelelőbbnek a helyzet jellemzésére Belez- nai Kálmán nyugdíjas iskolaigazgató. Kortársa, Igazvölgyi tiszteletes, aki rendíthetetlenül optimista, azt is hangsúlyozza, hogy itt, nem is olyan nagyon régen még éhenhal- tak az emberek. Unokáik meg milliós bankbetétekkel rendelkeznek. Csendesebben hozzáteszi: „Hát igen, van, akinek a javára, van, akinek a kárára lett ez a nagy jólét. Egy biztos: a nagyhajtási ember lelkileg még nem ért oda, ahová anyagilag”. Bölcsházi Pista bácsi, a Rákóczi Tsz elnöke úgy látja, hogy még anyagilag sem értek el oda, ahová képzelik magukat, mert sokan kétszer akkora házba kezdenek bele, mint amekkorát elbírnának, aztán belerokkannak. Akik pedig felépítik, elvesznek benne. „Észre sem veszik, máris befektetik, amit szereztek, öncéllá válik a termelés” — magyarázza Pista bácsi szomorúan. Elnöki szobája falán a nem szokványos Lenin is lehorgasztja fejét. Mintha emésztené magát valami miatt. „Anyagilag megállják a helyüket, de az élet egyéb területein problémák vannak” — sóhajt nagyokat Üveges Béla, aki nyugdíjas tanácsi vezető létére is még aktív tagja a PB-nek. „Az itt a szemlélet, hogy az embereket nem igen érdekli a másik baja, öröme. Inkább nézik a tévét, addig sem kell alkalmazkodni senkihez. Ott a gyönyörű ház, aztán semmi”. „Bármelyik rétegét is vizsgálom falunk társadalmának, valamennyi anyagelvű, persze nem úgy, hogy ateista”, magyarázza a Szabadság Tsz párttitkára. „Hát igen, hajtás mindenütt” — ismeri el Vonó Márton nagyközségi párttitkár, „még a tévé előtt is elalszunk. Az a feneség, hogy még ezt a hajtást is lehet párthatározatokkal igazolni. Ki meri azt mondani, hogy abba kell hagyni?” „Hogy hány autó van a községben, azt nem tudom, de az utánfutók száma ezren felül” — számolgatja Balogh Jenőné a lovasiskola gondnoka. „Nem szegény emberek ezek, csak az emberi kapcsolatok szegények” — teszi hozzá tévészerelő férje, aki „egy barátságosabb vidékről”, a Kemeneshátról érkezett ide, „ezekhez”. Malonyai doktor a szülőotthon vezetője úgy látja, hogy itt „olyasmi mint közösség egyáltalán nem létezik, csak érdekcsoportok, még az értelmiségiek körében is érződik elidegenedés.” A szomszéd község tanácselnöke, aki nemrégen még községi KISZ-titkár volt Nagyhajtáson, úgy érzi, a lelki egészségügy rovására ment a hajtás, és egyetért Zádorfalvi doktorral, hogy túlságosan is sok az öngyilkosok és az alkoholisták száma. Vasárnapok már nem igen maradnak, panaszolják többen is, egyetértve a tanyasi bölccsel, pedig ott vannak a gépkocsik, de kevesen ülnek be, azok is inkább csak vasárnap délután, rövid időre elruccanni valahová a gyerekekkel. Nem tudunk pihenni, vallják be jó né- hányan, pedig viszonylag gazdag a kínálat, külföldi csereüdültetési lehetőség is akad 25
