Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 9. szám - MŰVÉSZET - Goór Imre: Képzelt beszélgetés Mokry-Mészáros Dezsővel
MŰVÉSZET GOÓR IMRE KÉPZELT BESZÉLGETÉS MOKRYMÉSZÁROS DEZSŐVEL — Képeidet először a kecskeméti Naiv Festők Múzeumában láttam. Nem botránkoztam meg, hiszen ott voltak a falon Benedek Péter munkái is, melyekre, mint műveidre, a legnagyobb igyekezettel sem lehetett rámondani, hogy azokat naiv festő festette. Higgadtságra intett, hogy nem oly régen Tóth Menyhért, Csontváry-Kosztka Tivadar és Nagy István is megkapta ezt a jelzőt oly művészettörténészektől, akik művészetpolitikai megfontolásokból, a közelebbi és távolabbi múltból így akarták átmenteni elsikkasztásra ítélt értékeinket; de arra is gondolnom kellett, hogy ha a hivatott vadászok fegyvere nem sül el minden ravaszhúzásra, a vadnak mások is hurkot vethetnek. Mégis nyugtalanított, hogy annyi idő után, amikor külső megfontolásoknak nem kellene befolyásolniok a tárgyilagos művészettörténészi ítélkezést (lásd: külföldre szakadt hazánkfiainak értékeket és egyebeket bemutató kiállításai, televíziós szerepeltetésük aránytévesztései, elnéző megítélések stb.), Mokry-Mé- száros művei még mindig a Naiv Művészek Múzeumában vannak. Dezső bácsi, mit szólsz ehhez? — Semmi fontosat, fiam. Talán itt is arról van szó, hogy ami már régebben ott volt valahol, ahhoz a gátlásosabb ember nem mer hozzányúlni. Ősi ösztön dolgozik benne, rontástól fél, átoktól, elemi erőktől, amiket nem szabad kihívnia maga ellen. — Egyik rólad szóló írás elején azt olvastam, hogy naiv festő vagy. 20 centivel alább pedig, hogy besorolásod a magyar művészettörténetbe a jövő feladata. — Ez már eleve bolondság. Miért mond naiv festőnak az az író, aki későbbi íróktól várja besorolásomat? — Egyik magyarázód a naiv jelző mellett azzal érvel, hogy nem térben, hanem síkban festesz. — A modern festők általában felrúgják a hajdan dicsőséges perspektíva szabályait, hogy arányos színfelületekkel komponálhassank. Ugyanazon képen felül- és oldalnézeteket is egyesíthetnek; de ezektől eltérő nézőpontokból is szemléltethetik tárgyaikat. Az eredmény fontosabb mint a módszer. — Műveid minőségének rovására írják, hogy figuráidat síkban ábrázolod. — A teret síkokkal is képezhetjük. Persze ez szélsőséges esete annak, amikor a látszat kedvéért síkba helyezi figuráit a festő. Az a fontos, hogy az általa teremtett világ meggyőző legyen. — így kérdezem: Miért alkalmazod a látszólagos síkba-helyezést képeiden? — Azért, hogy ezeknek legfőbb jellemzőit hangsúlyozhassam, de azért is, hogy a korra jellemző dekoratív jeleket rájuk pingálhassam. — Festményeid üres felületeiről írnak . . . — Hajoljanak közelebb, valóban üresek-e azok a felületek, vagy csak az író nem látja a ráírt jeleket, formákat! Az írás tényeit a „riporter" Mokry-Mészáros Dezső (1881 —1970) műveinek és „Egy hosszú Élet Rövid Története" című életrajzának anyagából merítette. 74
