Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 8. szám - MŰVÉSZET - Sümegi György: A rajzoló Probstner János

módja és a legnagyobb magyar rajzoló, Szalay Lajos összetettség-igénye is.) Még a Studium jellegű munkáin, kísérleti darabjain is szembetűnő, hogy a plasztikus, a térben rögzíthető formákat írja körül a legbiztosabb kézzel.

Probstner (remélhetőleg eszközökben s témákban egyaránt továbbgazdagodó) rajzi világa érzelmes, közvetlenül bensőséges, sőt, néhol romantikus. Mégpedig abban az értelemben, hogy tudatosan vállalja a primer szépség, a harmónia, a személyesség igényét s élményét; mindezek megrögzítését.

Rajzai közül egyedüli-fontos az In memóriám Z. T. című. Ezen a tavaly eltávozott szenvedélyes igazmondót, barátunkat, szerkesztőtársunkat, a kitűnő szociográfust úgy jeleníti meg, hogy az egyes képi elemek eltúlzásával (keskeny madárfej, hatalmas, bunkószerű, görcsberándult-akaratos balkar) Zám lelki alakatát, habitusát tudja jellemezni hitelesen. Az elmúlás lehelete körüllengi Probstner Zámját, de ugyanakkor az akaratossága-tudatossága, utolsó pillanatig való küzdelme is éles fényt kap, saját szentenciaszerű igazságával fölerősítve: „A történetet nem kitalálni, hanem megtalálni kell.”

SÜMEGI GYÖRGY

85