Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Kamarás István: Hitek, nézetek és tornyok Nagyhajtáson: részletek egy szociográfiából
leköszönő KlSZ-titkár szerint a vallás „negyven év felett még jellemző, a fiatalok körében anyagi vonzata van: kocsit, lakást kapnak egy templomi esküvő fejében”. Jóval közelebb jár az igazsághoz az egyik népművelő megfigyelése, mely szerint „elsősorban az idősek és az általános iskolások járnak templomba. Más volt a helyzet Feri atya idejében”. Alakosság összetételével összevetve a templombajárókösszetételét,természetesen Nagyhajtáson is az idősebb korosztályok képviseltetik magukat részarányukon felül, és itt is azok a korosztályok hiányoznak leginkább, akik, mondjuk, a könyvtárakból is: a húsz és ötven év közöttiek. Aki rendelkezik összehasonlítási alappal, annak mindenképpen észre kellett venni, hogy például a nagyböjti lelkigyakorlatot befejező vasárnapi nyolc órai misén — pedig a falu határában éppen állatvásár is folyt — szép számmal fordultak meg férfiak, ötven évesnél fiatalabbak, középiskolás korúak is. Az egyik ipari szövetkezet vezetője, Kepes Antal jóval pontosabb képet festett, mint hasonló világnézetű társai egyike-másika: „Sajnos, a vallásosság még mindig nagyon elterjedt. Vasárnaponként teli a templom. Vegyes az összetétel. Ismerek főiskolást, állatorvost, aki templomba jár. Az utcákban is van néhány tekintélyes ember, rendezett körülményekkel, mégis vasárnaponként átsétál a betonút másik oldalára. Az pedig ugye, hogy egy ügyvéd vagy állatorvos oda jár, befolyásolhaja a többieket.” A tanítványai otthoni körülményeit kitűnően ismerő Szabó tanító úr azt képzelte, mert így tanulta, hogy az elmaradottabbak a legvallásosabbak: „Éppen az ellenkezőjét látom családlátogatáskor. Hülye dolog, de szinte felvilágosultabbak a vallásosabbak. A leggyengébb osztályomból járnak legkevesebben templomba”. Üveges Béla a helyi pártvezetőség nyugdíjas pedagógus tagjai is úgy látja, hogy „nem a legszegényebb részeken van a legtöbb vallásos, így aztán az, hogy a vallás a szegények ópiuma lenne, ma már nem igen stimmel”. A vallásosság tartalmát a kommunisták többsége úgy látja, hogy az inkább megszokás, mint meggyőződés. Malonyai doktor úgy érzi, nagy részük, legalább is a fiatalabbak, kényszerből csinálja. Többen is a fiatalabbak érdek vallásosságára hívják fel a figyelmet, az első áldozással, bérmálkozással, egyházi esküvővel járó ajándékokra. Feltevésüket, úgy tűnik, bizonyítja is az a tény, hogy a bérmálkozás után —tizenkét-tizennégy éves korban — sokan morzsolódnak le a hittanról, tünedeznek el a templomból. Többen közülük egyszerűen elképzelhetetlennek tartják, hogy egy mai fiatal meggyőző- déses istenhívő legyen. így vélekedik Malonyai doktor, és hasonlóképpen Vonó Márton is, a nagyközség párttitkára, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy egy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal természetfelettiben higgyen, mivel a korszerű természetkép és a vallásos világkép „üti egymást”. Többen úgy látják, hogy a vallás a mai ember, elsősorban a fiatalabb ember számára nem annyira hit és tudás, mint inkább élmény, érzés. „Romantika” — magyarázza Vonó Márton, és elismeri a vallásnak egy másik fontos funkcióját is: „Aztán a gondok esetén az ember, ha nem párttag, hová menjen? A pap feloldoz, a misén jól kiénekli magát az ember, ha bánata van. Megnyugvást találnak ott az emberek. Különben is: tanít az egyház olyasmit, ami nem gond nálunk is?” Fegyverneki Ádám a szertartásokban, „a templomi show-műsorokban” látja a vallás vonzerejét. Üveges Béla szerint „a körmenetek meg az ünnepek gyönyörűek. Sok a gyerek a miséken, száznál is több. Gyönyörű misztériumjátékok is voltak. A feleségem is jól érzi magát ott vasárnaponként, a heti robot után. De legjobb a templomban a csend. Akárhol járok az országban, bemegyek a templomba, üldögélek egy darabig”. Sokan közülük nem éreznek semmi különbséget a vallásos ésa nem vallásos emberek viselkedésében. „Van közöttük is olyan, aki aszerint él, amiben hisz, és vannak közöttük is képmutatók. Az emberi minőség szempontjából csak örülnünk kellene, ha minél több igazán vallásos embert látnánk magunk körül” — véli Kepes Antal, aki még azt 29
