Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 3. szám - MŰHELY - Sőtér István: Arany János és a Bánk Bán
Pedig sajátos tragikumával, magyarságmítoszával, drámájának lélektaniságával, nagy képeivel, kozmikus metaforáival, nyelvének raffinált, régies szépségével, mely mégsem stílutánzat: a Buda halála a magyar költészet egyik legnagyobb alkotása. Van is némi, túlságosan nem erőltethető — párhuzamosság a Bánk bán és a Buda halála között. Mindkettőben gyilkosság szerepel, Ildikó éppúgy idegen asszony, mint Gertrud és berni Dettre, habár monumentálisabb mértékben, ugyanolyan intrikus, mint Biberach. Ismerjük a Csaba-trilógia nagykőrösi terveit, töredékeit, abbamaradt kidolgozásait, és nem indokolatlan feltételeznünk, hogy a Buda halála a Bánk bán olvasása közben már érlelődött Aranyban, és Katona műve hozzájárult a létrehozandó mű irányának kialakulásához. Talán nem is csekély mértékben járult hozzá. Arany voltaképp sohasem írt a szó klasszikus értelmében felfogott eposzokat. Epikai munkássága nagy részét ő költői elbeszélésnek, „költői beszélynek” nevezi. Vannak, akik úgy látják, hogy Arany valamilyen visszafojtott regényírói hajlamot élt ki epikájában. Ő maga azonban úgy találta, hogy a „költői beszély” a dráma felé közelít. Ebben igaza volt, hiszen az európai irodalomban a dráma valósította meg legmélyebben a lélektaniságot, a jellemrajzot, és főként a cselekedetet előkészítő, meghatá ózó folyamatok gondosan kidolgozott bemutatását. Maga a regény is, már a tizenhetedik századtól kezdve, a drámától tanulja meg a lélek- és jellemrajzot, és a cselekedetek motivációját. Hihető tehát, hogy Katona művészete, mellyel a főszereplők cselekedeteinek indoklását és előkészületeit kidolgozta, hozzásegítette Aranyt a Buda halálában megtörténő testvérgyilkosság előkészítésének kidolgozásához. Igazuk van azoknak, akik szerint a részletek a legfontosabbak. Arany is az előkészülés részleteire figyel föl — legapróbb részleteire, még a színi utasítások elhanyagolhatónak vélt, de az ő magyarázatában nagy súlyt nyert mozzanataira is. (Gondoljunk arra a parányi részletre, hogy Bánk meztelen karddal jön elő rejtekéből, és Arany szerint csak egy rossz színész próbál hadonászni azzal a karddal.) Az események, a cselekedetek előkészületének aprólékosan megrajzolt képét találjuk meg a Buda halálában is. E műben kevesebb hasznát látja a Bánk bán-tanulmány másik nagy témájából, a lélek megzavarodásának képéből adódó művészi eljárásoknak és tanulságoknak. Annál nagyobb szerephez jut ez a motívum az utolsó balladákban, melyekben mintegy visszatalálunk a Bánk bán megzavarodott lelkű hőseinek világába. A lélektan, melynek művészete oly magasrendűvé finomodott ama kor francia és orosz regényében, minálunk Kemény Zsigmondnál, de még inkább Aranynál bontakozik ki igazán, mindvégig kapcsolatban maradva mindazzal a vívmánnyal, melyet Katona József úttörőként, és mégis érett, nagy művészként hozott létre. 65
