Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 3. szám - Baka István: Halottak éje: vers
BAKA ISTVÁN HALOTTAK ÉJE Sírbolt a menny a mécse csillag s a hold-krizantém bágyatag szagától reszketnek a holtak orrcimpái a föld alatt hol fekszenek gyökérbe fonva de most a deszkák széteső tömlöcét elhagyják s bírókra kélnek veled múló idő bor és kalács az asztalon és gyertya ég s ők visszaülnek kihűlt helyükre és vakon merednek ránk míg tart az ünnep hallgatjuk csontujj verdesi eső a párás ablakot s gyűlölködőn egymást lesi egy éjen át élő s halott 13
/
