Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - VALÓ VILÁG - Andrassew Iván - Pál János: Prolilét-ra: részlet
VALÓ VILÁG ANDRASSEW IVÁN — PÁL JÁNOS PROLILÉT—RÁ (Részlet) A mészárosok szerepeltetése a csapatban jó sportot ígért ... Különben is, minden mészáros egy romantikus lélek!” Bohumil Hrabal írásunk szereplői nem kitalált személyek, ha tehát valaki magára ismer, az nem a véletlen műve. Azonban jóakaratunk és az elemi emberi tapintat azt követelte tőlünk, hogy bizonyos személyek nevét megváltoztassuk. Úgy gondoltuk, hogy ez mit sem változtat a történetek igazságtartalmán. Ötvenhatban jártam első osztályba. Roppant kellemes volt, hogy szétlőtték az isko, lát. Másfél hónapig jártunk. Életemben akkor voltam először kitűnő. Utoljára is. Angyalföldön laktunk, a Tripolisz mellett. Angyalföld és Újpest határán ilyen . . . kordételepek voltak. Ott cigányok laktak. Ötvenhatban egy marhanagy árvíz volt tavasszal. Oda költöztettek mindenkit, aki a Szunyogh szigeten lakott. Igen, a kordételepre. A régi istállóba. A lakásunk eleje rendes tégla volt. A háta mögött összedőlt egy istálló, amitől deszkával voltunk elválasztva. Anyám mindig azt figyelgette, mielőtt lefeküdtünk, hogy kiöntögesse a vizet, nehogy megfagyjon. Állt ott több istálló is. Valamikor azok is cselédházak lehettek, mert volt egy hely a konyhának és több szoba. Mi egy ilyen szobában laktunk. Azt már modernizálták, volt vécénk meg vizünk. De sok helyen ez sem. Kordételep. Igen, szabályos kordételep volt. A lovakat kipusztították, de az összes kétkerekű kordé ott maradt. Olyan roncstelepre gondolj, mint amilyen egy autótemető, csak szekerekből. Állati jókat játszottunk ott. Onnan hordott anyám Kőbányára, óvodába. Hatra járt melózni. Engem előbb leadott, ezért mi háromnegyed négykor indultunk hazulról. Nagy ló kölyök voltam de, cipelt. Ott kukáztam a hátán mindig. Egyszer a kezembe adott egy üveget. A reggelije vagy az ebédje volt benne, nem tudom már. De marha nagyot esett. Akkor ébredtem fölamikor már a földön voltunk és az üveget így fogtam. Akkor már volt valami kis földrengés. Igen az az ötvenhatos földrengés. Egy főúri kastélyban volt az óvoda. Engem nagyon érdekelt. Gyönyörű szép, úszómedence meg minden. A földrengéskor leültettek bennünket szépen, libasorba a padokra. Nagyon jól szórakoztunk. Érdekes volt, ahogy a sok cserép, a játékok meg minden potyogott a polcokról. Egyáltalán nem volt rémisztő. A Nagy Lajos szociográfiai emlékpályázat megosztott III. díjat nyert írása. 26
