Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 12. szám - Kozmács István: Egy ismeretlen ismerős: Krišjanis Barons: 150 éve született a lett népdal atyja

Krisjanis Barons volt a dainák közreadója — 1985-ben, évfordulóján emlékezünk: 150 éve született, abban az évben, mikor Lönnrot Kalevalája először megjelent —, akinek ily módon a lettek „felemelkedése” köszönhető. S bár nem eposzt alkotott, nevét mindig állandó jelzővel említik: a lett népdal atyja. Az urasági intéző fia a tartui egyetem elvégzése után Pétervárott az első haladó lett nyelvű újságot, a Petersburgs azvizes-t szerkesztette, majd 1865-től Moszkvában élt. Elbeszéléseket, verseket, tár­cákat írogatott, de fő tevékenysége a népdalgyűjtés volt. Rigába költözése után, 1894- ben jelent meg fő művének, a Latvju Dainasnak (Lett népdalok) első kötete, melyet 1915-ig még öt követett. Gyűjtő-, rendszerező és közreadói munkáját természetesen nem végezhette az elő­dök munkájának megbecsülése, felhasználása nélkül. Elődök pedig voltak. Miként Lönnrot, Barons is jól kitaposott úton haladhatott. A dainákról már 1225-ben említést tesz az 1221-es év eseményeinek sorolásakor egy krónika. Az első dallammal együtt lejegyzett daina a XVII. század első feléből való (F. Menija: Syntagma de origine Lovonomm, 1632), s hogy Herder is különös figyelmet szentelt a daináknak. A közvetlen elődök. K. Ulmanis vagy G. Bitners — ő 2854 népdalt közölt — tevékenysége is erősíthette K. Barons elhatározását a dainák gyűjtésére. S bár Baronssal szinte egyidőben tevékenykedett August Bilensteins (1826—1907), aki két füzetben 10 0C0 dalt adott közre, s 5 fő csoportba be is sorolta a népdalokat — tartalmuk szerint, mi az, amiért mégis Baronst nevezik a lett népdal atyjának? Ennek oka nem csak abban rejlik, hogy a hat kötetben 35 789 dainát közölt, vari­ánsokat és szerkesztetteket, s nem csak abban, hogy a daina-szekrényekben a későbbi kutatók is munkát találtak, hanem abban, hogy mindemellett elvégezte a dainák rend­szerezését, megállapította a verselési szabályokat, s bebizonyította, hogy e rövid kis dalokban micsoda rejtelem lakozik: hosszú évszázadok kulturális hagyatéka sodródik ezekben a dal-kavicsokban. Természetesen a dainák több rétegre bomlanak, más-más időkben keletkeztek — talán a legrégibb réteg a finnugorság számára is rejt tanulságokat —, s nem is mind­egyik remekmű. Verselése sem egészen olyan, mint ahogy Barons értelmezte (magam tagadhatatlanul trocheikus uralmú, de nem kizárólagosan trocheikus lejtésű ütem­hangsúlyos verselésűnek tartom). Mindez semmit sem jelent azonban Krisjanis Barons tettének szempontjából. Ezért álljunk meg egy pillanatra, gondoljunk tisztelettel a lett dal atyjára még ebben a Ka- levala-ünnepes évben is. Hisz közünk van hozzá:a három lett törzs és a finnugorsághoz tartozó lívek egy törzsének egybeolvadásából született kis nép, mint minden kis nép kultúrája felé fordulás segíti az egymásra, a magunkra találást is. KOZMÁCS ISTVÁN 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom