Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - Kozmács István: Egy ismeretlen ismerős: Krišjanis Barons: 150 éve született a lett népdal atyja
* * jó dalocskám énekeltem szégyent nem hoz énreám szólnak rólam rút szavakkal szégyent ez hoz énreám minden dalunk kidaloltuk másikakat hol kaphatunk bemegyünk a dal-kuckóba újabbakat ott kaphatunk HIDEG ANTAL fordítása EGY ISMERETLEN ISMERŐS: KRISJÄNIS BARONS (150 éve született a lett népdal atyja) Ebben az évben Magyarországon számos alkalommal és formában emlékeztek meg E. Lönnrotról és Kalevalájáról. A múlt század nagy nemzeti ébredésének ezen kiemelkedő eredménye mellett azonban más népek fiai is — Lönnrottal egy nyomon haladva — létrehozták a maguk népének népköltészeti összefoglalását. Elég itt csak a bolgár Dimitra és Konstantin Hladinovra, a szerb Vuka Karadzicra, az észt F. Reinhold Kreutzwaldra vagy a litván Anton és Jón Juskra utalni. Ismert és kevésbé ismert nevek sorjáznak élőnkbe, ha végigtekintünk Európa ilyenforma kulturális térképén. A kevésbé ismertek közé tartozik Krisjanis Barons neve is. K. Barons a lettek nemzeti ébredése során alkotta meg többkötetes művét, amelyben a lett népköltészet, a lett folklór dalait, a dainákat közölte. A lettek nem törekedtek népköltészetükből a nemzeti eposz megteremtésére, azért született olyan mű, mely ezt a nevet viseli, de nem sok köze van a népköltészethez, egyértelműen romantikus költői alkotás Andrejs Pumpurs „Lacplesis” (Medvetépő) című műve. Ennek oka már magában a dainában keresendő. A dainák foglalják össze, szigorúan szabályos szerkezetükkel és metrumukkal, súlyos négy sorokban azt, ami miatt a finnek, észtek, s mi magyarok is epikus művet kerestünk: azt a nemzeti, népi érzést, tudatot, amelynek kifejezése szinte szükségszerű volt a XIX. századi Európában. Miért volt erre alkalmas a daina? Mert a négysoros művek magukban állva szinte a közmondás tömörségével, de formájuk miatt igen költői módon ábrázolták a lett élet egy-egy pillanatát. Egységbe foglaltan, összefogottan, egymást erősítve pedig teljességgel rajzolták ki mindazt, amely a Kalevalát is létrehozta: előttünk áll egy nép, amelynek gondjait, bajait, örömeit, gonoszkodásait, sikereit és legrejtettebb érzéseit ismerjük meg. S végső soron mi más volt a Kalevala célja is? Felmutatni egy népet, hogy ismerjék. S a dainák megjelenésükkor éppúgy robbantak be az európai köztudatba, mint a Kalevala. 24
