Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 12. szám - Pelle János: Próbaidő: elbeszélés

Hermina néni, ha egy kicsit jobban van, most is az életéről mesél. Gyakran kérdezge­tem, hogy elvonjam a figyelmét a halálról, mely utoljára 1944 decemberében járt ilyen közel hozzá. Megmenekülése történetéhez hasonlót hallottam már: a nyilasok az egyik „védett” házból a Duna-partra hajtották, de mert a sor végére került, csak tessék- lássék lőtték le. Hermina néninek csak a karját súrolta a golyó, s a Margit-hídnál ki- evickélt a jeges vízből. Miután jobb nem jutott az eszébe, hazament a Visegrádi utcába, s bekopogtatott a viceházmester földszinti konyhájának ablakán. A szolgálati lakás egy hátsó udvarra nyílt, így nem kellett becsöngetnie a kapun, amit különben a ház- felügyelő amúgy sem nyitott volna ki neki. Ida, mert így hívták a vicét, évekig az egyik emeleti szoba konyhában lakott, s sokszor adós maradt a bérrel. Hermina néni tudta róla, hogy a férje kommunista, a rendőrség is többször kereste a férfit, míg be nem hívták katonának. Nem akarta az utcára tenni az asszonyt, ezért felajánlotta neki a viceséget. Hálás volt érte, dolgozott is rendesen, olyan tisztára mosta a lépcsőházat, hogy enni lehetett a kőről. Amikor Hermina néni kopogtatott, a vice éppen mosogatott. Összecsapta a kezét: nagyságos asszony, maga még él? Aztán elbújtatta valami mosókonyhában, ahová egy hónapon át naponta vitte neki a meleg ételt. Később aztán nagy ember lett az Ida férjéből, említette még Hermi­na néni, s kért tőlem egy kis meleg köménymagos levest, mert azt hozott neki a leg­többször az Ida. Ugye, Csermák Ida volt? — kérdeztem, mert eszembe jutott, hogy a derék asszony azonos lehet a szerzőmmel, akinek a művét szerkesztem. Maga meg honnan ismeri? — felelte Hermina néni, de már nem várta meg, míg elmagyarázom, mert néhány percnyi motyogás után elnyomta az álom.” „A segédházfelügyelő 64. § (1.) A házfelügyelő, a háztulajdonos beleegyezésével az 59. §(1) bekezdésében, illetőleg az 57. § (2) bekezdésében megállapított tennivalóknak, vagy egy részüknek elvégzésére segédházfelügyelőt (segédházmestert) alkalmazhat. A segédházfelügyelő a házfelügye­lővel áll szolgálati viszonyban. (2.) Segédházfelügyelőként nem szabad alkalmazni azt, akire nézve a 8 § (1) bekezdésé­nek c) pontjában megállapított kizáró ok áll fenn. (3.) A segédházfelügyelőnek az ő szolgálati viszonyának tartama alatt addig, amíg az őt alkalmazó házfelügyelő abban a házban alkalmazva van, igénye van a közegészségügyi követelményeknek megfelelő szolgálati lakásra. (4.) A segédházfelügyelőt illeti — a szerződéssel esetleg megállapított egyéb járandó­ságokon felül — a házfelügyelői díj egyharmad része, továbbá a szemétpénz, s ha a kaput is ő nyitja vagy a felvonót ő kezeli, a kapupénz, illetőleg a felvonódíj fele része. (5.) A (4) bekezdésben megállapított járandóságokat a segédházfelügyelő részére be­szedettnek kell tekinteni. (6.) Az oly megállapodás, amely szerint a segédházfelügyelőt a (4) bekezdésben meg­állapított járandóságoknál kevesebb illeti meg, semmis. (7.) Ha több segédházfelügyelő van, a házfelügyelői díj egyharmad része és a szemétpénz más megállapodás hiányában egyenlően oszlik meg. (8.) A segédházfelügyelő szolgálati viszonya a szerződő felek bármelyike részéről egy havi rendes felmondással megszüntethető. A felmondás csak a hónap utolsó napjára szól­hat. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom