Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - Pelle János: Próbaidő: elbeszélés
(9.) A segédházfelügyelő rögtöni hatályú elbocsátására a 62. § (1) és (2) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. (10.) Ha a segédházfelügyelő követi el a 62. § (1) bekezdésében említett bűncselekmények valamelyikét vagy a rögtöni hatályú elbocsátás tekintetében a 62 § (2) bekezdésének a), b), c), d), f) és g) pontjában meghatározott okok valamelyike vele szemben áll be, a háztulajdonos a házfelügyelőtől követelheti, hogy a segédházfelügyelőt szolgálatából rögtöni hatállyal bocsássa el. (11.) A segédházfelügyelő szolgálati viszonyára vonatkozó egyéb kérdésekben — amennyiben azokat hatósági rendelkezések nem szabályozzák — a szolgálati szerződés rendelkezései, ezek hiányában a magánjognak a szolgálati viszony tekintetében fennálló általános szabályai irányadók.” Az új Lakásbérleti Szabályrendelet a főváros által elfogadott tervezetének hivatalos szövege. In: Háztulajdonosok évkönyve, 1936, 241—243. old. „Stolz Ignácné, született Braun Hermina életének 96. évében csöndesen elhunyt. Temetése március 23-án 11 órakor lesz a rákoskeresztúri új köztemetőben (Kozma u. 6.). Minden külön értesítés helyett.” A Magyar Nemzet 1975. március 20-i számából „Irén előre ment, óvatosan körülkémlelt. A magyar tizedes kissé bizonytalan léptekkel követte, nem is sejtette, mit akarhat tőle ez a szőke, szépszemű fiatalasszony. Alighanem ez is csak afféle könnyú'vérű nő, aki pénzért méri a szerelmet, gondolta bosszúsan, mert egy peták se sok, annyi se csörgött a zsebében. — Kössünk üzletet. Benne van, vitéz úr? — Ha szerez egy rend civil ruhát, azt kér tőlem, amit akar. Háromszoros gyűrűben fogták már körül a várost, ha nem tudná. — Rendben van. Nincs idő teketóriázni, őszinte leszek. Megkapja a férjem rosszab- bik öltönyét egy köteg kézigránátért, meg a pisztolyért. — Ejha, szépasszony! Aztán bánni is tud a fegyverrel? — Sose féltsen engem. Nos, áll az alku? Aznap éjjel Irén megvárta, míg minden elcsöndesedik, majd a kerítés egy hasadékján óvatosan kitolta kerékpárját az utcára. Megfigyelte, hogy éjfél és kettő között az őrjáratok elkerülik ezt a környéket, s a kijárási tilalom leple alatt végrehajthatja vakmerő akcióját. Csak arra kell ügyelnie, hogy utána minél gyorsabban visszaérjen házbeli támaszpontjára. Ezért volt szüksége a biciklire, melynek a kormányára egy bevásárlókosárban akasztotta fel a gránátokat. A fejére húzta a nagykendőt, s keményen rátaposott a pedálra: olyan volt, mint egy piacozó parasztasszony. Az evangélikus templom sarkánál megállt. Egy fának támasztotta a kerékpárt, s óvatosan a kiszemelt célponthoz, egy német páncélautóhoz lopakodott. Az üresen állt már itt napok óta, mert elromlott a motorja, s a körülzárt Pesten a németek már nem találtak hozzá alkatrészt. Irén tudta, hogy gyorsan kell cselekednie. Távolabbról hangokat hallott: a Duna- parton egy részeg nyilas a torka szakadtából vezényszavakat harsogott. Az asszony bal kezébe fogta az összedrótozott kézigránátokat, s jobbjával — úgy, ahogy ezt egy katonaszökevénytől tanulta — kibiztosította az egyik gyújtószeget. A köteget a páncélkocsi alá dobta, majd a templom sarkán túl a falhoz simult. Legföljebb 18
