Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Mészáros György: Szerelem, házasság, szexuális élet a magyarországi cigányoknál
tudja az egész cigánytelep: nászul dós i lake, (rossz baj van rajta) — mondják, de a férfiakról ez nem derül ki. A cigányok között is találunk homoszexuális egyéneket. Táti romnyi/táto rom (homoszexuális nő — férfi) —. Mondják. A börtönben töltött huzamosabb idő alatt „tátyuven” vagy „ande tátyuven” (bemelegszenek, homokosok lesznek) — mondják de előfordul, különösen nőknél, hogy szabadulásuk után visszatérnek a normális nemi élethez. A régebbi időkben a fiatal cigány lányok igen sok praktikát megtanultak az idősebb, főleg rokon cigány asszonyoktól. A szerelmi varázslás részletesebb ismertetésére itt nem térhetünk ki. Általános volt az a hiedelem, hogy ha a leány valamelyik ruhadarabjának átizzadt részét néhány hajszálával és szőrszálával (szeméremszőrrel is) együtt elégeti és a szeretett férfi ételébe vagy italába teszi, az szerelmes lesz belé. Ma már — a hagyományos cigány közösségek lassú felbomlásával — átértékelődnek, átalakulnak a szerelem és a házasság tradicionális, régi időkben funkcionált szokásai. A cigány fiatalok r. polgári esküvő után — főleg falvakban — templomi esküvőt is tartanak, a tehetősebbek semmivel sem maradnak le egy-egy falusi nemcigány esküvőtől. Egyébként is nagyon szeretik a látványosságot. A zártabb cigány nyelvű (vlach = oláh) közösségek azonban még ma is őrzik a régi hagyományokat és rákényszerítik a fiatalokat a hosszú haj és szoknya, valamint a kendő viselésére. A rövid haj és a nadrág ma még válóok. Itt kell szólnunk a vegyes házasságokról. A vegyes házasságok arculata sokszínű. Cigány művészeknél, értelmiségieknél gyakran előfordul, hogy nemcigány leányt vesznek feleségül. Mezőberényben R. J. nyolc általános iskolát járt cigány fiú, főiskolát végzett nemcigány óvónőt vett feleségül. Ugyanitt D. L. nem cigány fiú vett feleségül cigány leányt és kiköltözött hozzá a cigány telepre. A vegyes házazságokban sajátos konverzió megy végbe. Egyrészt felemelkedés, amikor a magasabb iskolázott- ságú az alacsonyabb végzettségűt asszimilálja, másrészt lesüllyedés, az előbbinek a fordítottja: magasabb szociális helyzetből az alacsonyabb szociális helyzetbe való át- vándorlás. Ez utóbbi — a megfigyelt esetekben — kizárólag alacsony iskolázottságú nemcigány férfiaknál fordul elő, akiket amiatt, hogy cigány leányt vettek feleségül, szüleik kitagadtak. D.-ék kezdetben a leány szüleinél laktak, majd OTP-hitellel — ugyanott, a cigánytelepen — házat építettek. Tudni kell, a magyarországi cigányoknál minden településen belül elkülönülnek a jobbmódúak, a tehetősebbek —területileg is — a szegényebb, főleg alkalmi munkából tengődök csoportjaitól. Emellett természetesen van olyan eset is, mint pl. Kerecsenden, ahol egyazon telepen belül különülnek el a tehetősebbek és a szegények úgy, hogy az utóbbiak a telep perifériájára szorulnak. Ma már gyakori eset, főleg falvakban, hogy nemcigány férfi cigány leányt vesz feleségül annak megejtő szépsége és a köztudatban élő különös érzékisége miatt. Ismert a magyarban az a szólás, hogy a cigány nőé egy kanállal édesebb. Valójában az általam megismert és vizsgált vegyes házasságokban, ahol nemcigány férfi cigány leánnyal kötött házasságot, 7 esetből 5—8 évi házasság után hat elvált és a válás indokai között nem a már túl mohón kikanalazott érzékiség hiánya volt az ok, hanem egyrészt a nemcigány férfiak durvasága, másrészt (két esetben) a feleségek vágya az elhagyott család és a cigány közösség után. A házasság a cigányok számára a családalapítás egyik, de nem egyetlen formája. A házasságban másodrangú az állami vagy az egyházi szentesítés, elsődleges a férfi és a nő egymáshoz való vonzódása, viszonya. A cigányoknál látszat házassági intézmény nem létezik. Ha a házastársak között a viszony komolyan és tartósan megromlik, elválnak. A cigányoknál a monogámia nem kérdés, a házasság, a család nincs külső 59
