Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Mészáros György: Szerelem, házasság, szexuális élet a magyarországi cigányoknál
(szexuális) kapcsolatokkal megterhelve, úgy a férfi, mind a nő integrálja a külső kapcsolatot. A válásnak sincs automatikusan olyan következménye, mint a nemcigányoknál. A gyerekek az asszonynál maradnak, akik közül még ma is igen kevesen élnek gyermektartási követelésükkel. Az apa, ha nem züllött el, időnként bírói ítélet nélkül is segíti elhagyott gyermekeit, de csak őket. Nyíltabban, őszintébben és szabadabban reagálnak érzelmeikre, házassági kötelékükben nincs alakoskodás. Ugyanaz a természetes ösztön irányítja őket a gyermeknevelésben. Korunkban azért olyan sok a neurotikus ember, mert a kulturált körülmények nem adnak lehetőséget a lázító ösztönök levezetésére. Tilos ez is, tilos az is. A cigány gyermekek ösztönei a maguk teljes érintetlenségükben mutatkoznak meg. Otthon a gyermeket nem nevelik (pl. arra, hogy hogyan és milyen ösztönein uralkodjon), hanem — akarva- akaratlan — bevezetik a természetes lét önmagát megmutató, önmagát magyarázó mindennapiságába. Teszik mindezt a legnagyobb szeretettel. Mert a cigány telepeken a gyermekek nemcsak a szülők, hanem a teljes közösség önzetlen szeretetében nőnek fel. Ezért ritka közöttük a frigid leány, a kellemetlen maszturbáló vagy homoszexuális agglegény. A cigány fiatalok szocializációjában gyakran jelentkező súlyos problémák más területre visznek bennünket, amely távol esik e tanulmány témájától, így mindenekelőtt a diszkriminációt és a kudarcokból, válságélményekből táplálkozó alkoholizmust kell megemlítenünk. II. A szexuális életnek az emberi kultúrában betöltött rendkívül jelentős szerepét felismerve, az utóbbi időkben itthon is lassan megindul — főleg szociográfiai munkákban — annak feldolgozása. A cigányság szexuális életével azonban eddig sem külföldön, sem itthon egyetlen írás sem foglalkozott. Nem véletlenül. E témakörben a terepi munka lehetetlen. A gyűjtés kezdetben kizárólag indirekt módon (félfüllel) volt lehetséges, majd huzamosabb együttlét keretében. Évek hosszú baráti kapcsolata kellett ahhoz, hogy erről a témáról egyáltalán beszéljenek. Kezdetben az érdekelt elsősorban, hogy milyen társadalmi és tudatalatti kulturális keretek határozzák meg a témával kapcsolatos teljes elzárkózásukat. Ma már — évtizedek kutató munkája alapján — elmondhatom, hogy mindezt a becsület, a tisztaság és a szégyen kategóriáival magyarázhatjuk. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a cigány társadalomban a nemi életnek teljesen más a felépítése, s más strukturális meghatározói és formái vannak, mint a magyarságnál. A valláserkölcsön alapuló kultúrákban más jellegű a férfi és a nő társadalmi szerepe. Nagyon fontos meghatározó a család szerkezete, a férfi és a nő kapcsolata, valamint a cigány és a nemcigány világ közötti viszony, több területen a maga széles szakadékaival. Természetesen az egészet meghatározza még, hogy a cigányságnak létezik egy olyan erkölcsi nézetekben kifejezésre jutó fogalmi rendszere, ami összekapcsolja az emberi testről, tisztaságról és a pollucióról alkotott kategóriákat. Ezekazután meghatározzák az alapvetően hozzá tartozó más szisztémákat is. Hogy más példát mondjak: ott van a halálról, a halottról és a túlvilágról való elképzelésük. A cigányok két dologról nem beszélnek: a halálról és a nemi életről. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Mindkettőben az emberi test (testiség), a nemiség, a tisztaság és a tisztátalanság van jelen. Vigyáznunk kell azonban, hogy ezt a felfogásmódot ne keverjük össze a nemcigány ún. szerelmi élet jegyével. Vegyük sorra ezeket a meghatározó jegyeket. A cigány család két összetevőből áll: a nyámó, amely a szűkebb családot jelenti. Magába foglalja a szülőket, a 60
