Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Kerekasztal-beszélgetés a Bács-Kiskun megyei falvak népességmegtartó képességéről: a beszélgetést Enyedi György vezette, sajtó alá rendezte Csatáry Bálint

ez nagymértékben hozzájárul a lakosság megkötéséhez. Intézményes megoldást kell keresnünk a községi értelmiség nagyobb arányú idekötésére; a pályakezdő fiatal értelmiségiek első lakáshoz juttatására, majd kiemelt lakásépítési kölcsönnel és letelepedési segéllyel a megkötésükhöz szükséges végleges lakásépítésük támogatására.

Ugyancsak széles körű tapasztalat, hogy a komfortosabb életkörülmények érdekében a helyi lakosság jelentős anyagi áldozatra és társadalmi munkára is vállalkozik. Az utóbbi években erőteljesen kibontakozó önkéntes társulások keretében a hagyományosnak mondható vízitársulatok mellett egyre nagyobb számban vállalkoznak az emberek út-, járda- és gázépítésre is.

A megyei és helyi tanácsok támogatásával évek óta nagy érdeklődés mellett folyik a hosszabb távon fennmaradó tanyák villamosítása, ami az itt lakók részéről a helyben- maradási szándék egyértelmű kinyilvánítása.

Kiskőrös, Baja és Kecskemét körzetében a telefonellátás javítása érdekében fogtak össze a helyi tanácsok a postával. Ennek indoka, hogy a megfelelő telefonösszeköttetés a lakosság egyre nagyobb részének alapvető igényévé vált.

Az utóbbi időben felerősödtek a községi kereskedelmi ellátás választékbővítését szorgalmazó kezdeményezések, amit az utazási költségek növekedése váltott ki. Az egészségügyi, oktatási, művelődési alapellátást nyújtó intézmények bővítése, korszerűsítése csaknem minden község tervében szerepel. Összességében azt lehet mondani, hogy a megfelelő gazdasági aktivitású körzetekben az ellátóképesség is jó színvonalú és fejlődő. Ennek anyagi megalapozásában a helyi tanácsi bevételek mellett egyre nagyobb jelentőségűvé válik a lakosság helyhezkötésében érdekelt gazdasági egységek, s a maradni szándékozó lakosság anyagi hozzájárulása.

Csatári B.: Vizsgálatunk arra az eredményre jutott, hogy a közlekedés kulcsszerepet játszik. A városok időbeni elérhetősége, a községeknek a városok vonzáskörében elfoglalt helye igen szoros összefüggést mutat a népességszám-alakulással. Szinte szabályosak a megye városai körül kirajzolódó körzetek, amelyekben a falvak a távolság, az időbeni elérhetőség és a tömegközlekedési járatok sűrűsége függvényében távolodva egyre jobban vesztik el népességüket. Nem kielégítő a közúthálózat kiépítettsége ill. összekötöttsége sem. Az egész országban nyolc 100 négyzetkilométernél nagyobb szilárd burkolatú út nélküli terület van, ebből négy éppen Bács-Kiskunban. Ez önmagában is gátja a közlekedési-területi kapcsolatok kiteljesedésének.

Mihálovics A.: Szerintem a helyi ellátásban, annak megszervezésében óriási szerepe van a helyi gazdasági, politikai és tanácsi vezetésnek. Nálunk a Bácska Tsz által épített új, szép és modern ABC forgalma, árukínálata is városi színvonalú. Rugalmas módon, sokfelől szerzik be áruikat, s gyakran jönnek vásárlók még Bajáról is. Szerintem ezek és a hasonló tényezők erősen hatnak az ellátó-megtartóképességre. Ehhez kapcsolódva jegyzem még meg azt is, hogy a falvak kereskedelmi ellátását eddig szinte kizárólag a helyi földművesszövetkezetek, ill. áfész-ek biztosították. Ugyanúgy, ahogy az áfész-ek — jórészt kényszerűségből — egyre nagyobb szerepet játszanak a városok ellátásában, kellene az állami kereskedelemnek is lépnie a községek, a falvak felé. Gond az is, hogy az összevont városi és vidéki áfész-ek nagy fejlesztéseket, több áruházépítést valósítottak meg a városban, és a környéK falvaiban még az állagmegóvásra sem marad pénzük, azokra a falvakra, amelyek tulajdonképpen „eltartják” az egész szervezetet.

A közlekedésre csak egy példát. Baja és Bátmonostor között 2700 m földút van, aminek kiépítésével ragyogó városkörnyéki körforgalmat lehetne biztosítani Baja, a Mohácsi-sziget és Vaskút érintésével, ami részben tehermentesítené Baját is. Jómagam valamennyi az „út által érintett” üzem gazdasági vezetőjét összehívtam, elviekben mindenki egyetértett, de amikor a pénzre került a sor, akkor hátraarcot csináltak.

36