Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - DOKUMENTUM - Ittzés Mihály: Kodály Zoltán levelei Kner Imréhez
DOKUMENTUM ITTZÉS MIHÁLY KODÁLY ZOLTÁN LEVELEI KNER IMRÉHEZ Kodály Zoltánnak a tragikus véget ért kiváló gyomai tipográfushoz, Kner Imréhez és családjához fűződő kapcsolatai zene-, irodalom-és nyomdatörténeti munkákból eléggé ismertek. Számos levél közzététele ezt a, ha nem is baráti, de mindenesetre közeli, szívélyes és kölcsönös nagyrabecsülésen alapuló mintegy két évtizedes kapcsolatot egyes részleteiben is megvilágította. Több más mellett Demény János és Haiman György munkái1 járultak hozzá ahhoz, hogy az utókor számára feltárultak e termékeny, olykor szinte munkatársi viszony jelentős részletei. A kutatásoknak még sok homályos, bizonytalan pontra kell fényt deríteniük. Ezt azonban nagyban megkönnyítik azok a levelek, amelyek szerencsére fennmaradtak minden történelmi viszontagság ellenére. Ezek java része a Békés megyei Levéltárban található. Kodály Zoltán kézzel írott levelei mellett ott találhatjuk Kner Imre leveleinek gépiratos másodpéldányait is. Néhány esetben azonban a zeneszerző hagyatékában fennmaradt írások szolgáltak támpontul. A két kiváló férfiú személyes levelezését fontos adatokkal egészítik ki Kodályné Sándor Emma és Knerné Kulka Etelka levelei. Jelen munkánk feladata Kodály Zoltán Kner Imréhez írott leveleinek szöveghű közreadása. A jobb megértéshez azonban szükséges a Kner-levelek tartalmának ismertetése, részleges közlése, ill. hivatkoznunk kell a két asszony írásaira is. Mindezek azért is fontosak, mert Kodály a levelekre csak hónapot és napot írt dátumként, s boríték híján csak a hozzájuk kapcsolódó Kner- és egyéb levelek igazítanak el az évet illetően. A levelekből kiderül, hogy Kner Imre számára Kodály Zoltán rendkívül nagy tekintély volt. Leveleit mindig a legudvariasabb hangvétellel, „Mélyen tisztelt Tanár Ur!” megszólítással kezdve írta. Szakmai dolgokban azonban magabiztosan és öntudatosan kiállt meggyőződése mellett, vállalta a vitát is. Kodály a levelek tanúsága szerint igen nagyra becsülte a nyomdász mesterségbeli tudását, szakértelmét, könyvművészeti törekvéseit. Végül de nem utolsósorban a levelezésből az is kiderül, hogy egymás emberi értékeit felismerték, sokra tartották, méltó szellemi fegyvertársat találtak a másikban a világért, Magyarországért aggódó humanista gondolataikhoz. A Kodály-leveleket az eredeti írásmód szerint — fényképmásolatok alapján közöljük. Az elengedhetetlen javításokat, kiegészítéseket szögletes zárójelben adjuk. Az írásmód különlegességei jórészt tolihibáknak, illetve a levélírás sietségének tulajdoníthatók. A közlésben az eredeti sorhosszúságot természetesen nem tartjuk be. 1.* Budapest^] 1927[.] febr. 18 Igen tisztelt Uram! Esedékes lévén legközelebbi koncertem ügye, felvetem a kérdést, volna-e lehetősége, hogy annak nyomtatványait egyszer szépen lássam, tehát ráérne-e ezekkel foglalkozni. Kellene: 1) egy plakát 63x95 cm. Következő szöveggel. Csütörtök, 1927[.] márc. 17. Zeneakadémia 1/29 Kodály — Magyar Dalest. Közreműködnek: Medgyaszay Vilma, Palló Imre, Dr[.] Székelyhidy Ferenc, Borús Endre, a Wesselényi u. polgári iskola énekkara. Jegyek Rózsavölgyinél. 52
