Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 9. szám - DOKUMENTUM - Ittzés Mihály: Kodály Zoltán levelei Kner Imréhez

2) A műsor. Ezt ha lehet a mellékelt rajzba szeretném alkalmazni, mint fedőlapba. 4 oldal szöveg lenne. (Folytatás a lap hátoldalán)3 Ha azonban nem találja alkalmasnak jó összehangolásra a, akkor mellőzném a borítólapot. Sürgősnek egyelőre a plakát sürgős csak 200 példányban, igen jó volna ha kb. 24ére meg­lehetne^] Ezért, ha netán nincs mód az elkészítésére, sürgős vagy távirati választ kérnék, hogy idejében intézkedhessen. A műsor szövegét úgy márc. elején küldeném. Félreértés elkerülésére hangsúlyozom, hogy szívesen fizetem meg e nyomtatványok szokásos pesti árát, és örülök, hogy szépet kapok. K.[edves] feleségét üdvözölve szívesen köszönti Kodály Zoltán. Kner Imre már február 19-én válaszol Kodály soraira: a plakát készítését nem vállalja, nincsenek rá berendezkedve. „Ami a műsort illeti, arra azonban örömmel vállalkozom. Ez olyan munkaterület, amely nagyon el van nálunk hanyagolva és szívesen csinálnék valami szép és eredeti dolgot.” A küldött borító mint litográfia nem alkalmas, helyette „csak egészen tipográfiai jellegű dolgot tartanék szépnek, ez is felel meg eddigi stílu­sunknak” — írja. Sürgeti a szöveget, hogy a tervezést megkezdhesse. Végül azt írja: „Ami az árat illeti, nekem nagy reklám volna az, ha a műsort én csinálhatnám és így az önköltségi árat, vagy még kevesebbet számítanék fel.” Nyomtatványmintákat is küld a javasolt ornamensekkel. 2. Budapest, [1927.] febr[.] 26. Igen tisztelt Úram! Szíves készségét köszönettel vettem. Egy a baj: a műsor még nem végleges s így a szö­vegeket ma még nem küldhetem. Kb. 20 dal szövege lesz, átlag 20—30 sornyi, kül. hosszú versek. Szeretném a végső terminust tudni, amelyre ott kell ienniök. A borítólapról nem írtam meg, hogy az ÚGY AMINT VAN, volt arra szánva. Van belőle elég példányom (4S0 műsort szokás nyomtatni) és abba egyszerűen bele tehető a kész műsor, megfelelő hozzávágás után. Ezért van oly nagy margója.4 (Folytatás a hátoldalon.) Azonban gondoltam, hogy nem jól hangolható össze egy tiszta nyomdatermékkel. Ezért ha nem sikerülne kielégítő megoldást találni, szívesen elejtem. A küldött minták nélkül is tudom, mire képes nyomtató-műhelyük — csak persze valami kifejezetten népi-magyar dísz megfelelőbb volna éppen erre a műsorra. Úgy a küldött borítékrajzhoz rokon szellemben, vagy akármilyen más népi ornamens nyomán. (Alföldi szűrd íszítések?) De ebbe már nem szólok bele. Én csak egyet kérek: lapozni ne kelljen szöveg közben. Igyekszem a kézirattal, s addig is mindkettejüket szívesen köszöntőm Kodály Zoltán A február 28-án kelt válaszban Kner Imre küszöbön álló utazásai miatt sürgeti a kézi­ratot, felajánlva a javítás — kihagyás, bővítés — lehetőségét a korrektúra idejére. „. . . úgy kellene berendezni a dolgot, hogy magam, személyes felügyeletem alatt el tudjam készíttetni.” ... „A küldött borítólap nagyon érdekes ugyan, de én nem va­gyok barátja ilyen motívumok ilyen nyersen való felhasználásának. Éppen a magyar népművészetet jellemzi legjobban, hogy mennyire megtalálja minden technikának a maga speciális formanyelvét és az ornamentika minden technikában igen lényegesen változik. Már túl vagyunk azon az időn, amikor a hímzett subaornamentikát változat­lanul vitték át a stukkóban a falakra, és egyéb eféle dolgokon.” Ezért a Kozma Lajos által a Kner-nyomda kizárólagos használatára tervezett díszítő mintákat ajánlja, ame­lyek „nagyon magyaros dolgok, és erősen tradíciósak is. Egy részük a régi városi mesterember-művészetre támaszkodik, de sok van közöttük olyan is, ami még a Koz­ma somogymegyei gyűjtésére támaszkodik, és eléggé népies. . Hogy az egész nyomtat ­53

Next

/
Oldalképek
Tartalom