Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - MŰHELY - Bellon Tibor: Györffy István emlékezete
is újnak számítottak. Vallotta, hogy a népnek kell olyan értelmiséget kinevelni, amelyik felvállalja a vezetését, ügyeinek képviseletét. Foglalkoztatta egy parasztkollégium terve. Tanítványaival gyakran beszélt erről. Korai halála azonban megakadályozta megvalósításában. Amikor megvalósult, tanítványai róla nevezték el: ez volt a híres Györffy Kollégium, melynek tagjai a társadalmi átalakulásunk egyik erjesztői voltak. Mindezek után talán nem is kell feltenni a kérdést, hogy Györffy István mivel járult hozzá az Alföld népi kultúrájának a megismeréséhez. Talán elegendő megemlítenünk a kortársak közül a szociográfiai irodalomban jeles eredményeket felmutató Erdei Ferencet, Féja Gézát, Veres Pétert, akik úgy emlékeztek meg róla, mint mesterükről. Az Alföld komplex néprajzi vizsgálata általa nyert a tudományban polgárjogot. Jól tudjuk, hogy máshol és mások is sokat tettek ennek a nagytájunknak a vizsgálatáért, tudományos feltárásáért. Azonban ezekben fellelhető az ő közvetlen vagy közvetett hatása. Századunkban intézmények és folyóiratok szerveződtek az Alföld kutatására. A Magyar Földrajzi Társaság 1909-ben megalakította az Alföldi Bizottságot, amelyiknek eredményeként a szakfolyóiratokban a Földrajzi Közleményekben és az Ethnographiában sorra jelentek meg a különböző kérdéseket más-más oldalról vizsgáló cikkek, tanulmányok. A Szegedi Alföldkutató Bizottság 1927-től intézményes kereteket próbált teremteni ennek a stúdiumnak. A harmincas évek végén a Táj- és Népkutató Központ létrehívásával ugyan az egész magyarságot érintő kutatási program indult, de a résztvevők táji elkötelezettsége miatt ez a program erőteljesen Alföld-centrikussá vált. Ez az együttes a felszabadulás után a Néptudományi Intézet keretén belül folytatta a munkát. Kitűnő eredményfelmérő dolgozatai jó alapot biztosítottak a további munkához. Ebben az időben szerveződött meg az Alföldi Tudományos Intézet Szegeden, amelyik programjába vette minden korábbi érték megmentését. Két évkönyve bizonyítéka vállalkozás sikerességére. A folyóiratok, a Föld és Ember, a Népünk és Nyelvünk, a Debreceni Szemle, a szegedi Akták rendkívül értékes, sok alapvetést tartalmazó tanulmányokkal jelentkeztek. Ezekben Györffy is gyakran publikált. Az ötvenes évek nem kedveztek a nemzeti önismeret kutatásának, a nemzeti kultúra vizsgálatának. Sorra maradtak el a tervek, záródtak be az intézmények kapui a munka folytatásának a reménye nélkül. Tulajdonképpen napjainkig sincs olyan szervezet vagy intézmény, amelyik átfogó programot dolgozott volna ki az Alföld kutatására. Ennek ellenére az utóbbi két évtizedben az egyetemek mellett a múzeumok és a levéltárak váltak tudományos műhelyekké. Sorra jelentek meg az évkönyvek és a jobbnál jobb falu- és városmonográfiák. Ezek a munkák nem születhettek volna meg az előzmények nélkül, melyek között első helyen kell említenünk a gondolatokat indukáló Györffy István munkásságát. Hiszen az eredményes és napjainkban is folyó munkát a tanítványok és azok tanítványai végzik. Karcag, 1984 tavaszán 62
