Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - MŰHELY - Bellon Tibor: Györffy István emlékezete
keleti hozadék, de figyelte azt is, amit itt tanultunk meg. Vallotta: „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az euórpai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést! Európa az egyéniséget keresi és értékeli bennünk, nem a tanulékonyságot.” Az állattartás külterjes formájának — Györffy szóhasználatával a szilaj állattartásnak— avizsgálata munkásságának az egyik fő vonulata. A szilaj pásztorok többször megjelentetett, irodalmi értékeket, nyelvészetileg még nem elemzett gazdag szókincset felvonultató írása mellett az alföldi pásztorépítmények vizsgálatával módszertanilag is új eredményeket hozott. Majd a tanítványai viszik tovább, finomítják ezt az általa kidolgozott rendszert. Ennek a tanulmányának az értékét külön növeli, hogy az utolsó pillanatban sikerült tettenérnie, megmentenie ezt az építő gyakorlatot. A külterjes állattartás fennmaradásában a törökök magyarországi jelenléte mellett a kunoknak tulajdonított nagy jelentőséget. A településkutatásai nagymértékben erősítették szemléletének a kialakulását, az állattartásnak és a településrendnek a genetikai összefüggése számára egyértelműen a keleti hozadék kérdését jelentette. Földrajzos iskolázottsága nagy szerepet játszott abban, hogy alapvető településtörténeti, településmorfológiai felfedezésre jutott: a kétbeltelkesség, az alföldi kertesvárosok rendszerének a feltárására. Megállapításai nyomán napjainkig ható, vitákat kavaró kérdések vetődnek fel. Ugyancsak a településtörténeti kutatásainak kérdéskörébe tartozik az alföldi tanyarendszer vizsgálata. Első két publikált dolgozata A Nagykunság vidék népies építészetéről és A nagykun tanyáról szól. Ez utóbbit Györffy az ólaskertekből kitelepített épületnek tartotta. Azóta a szakkutatás a gazdagabb részfeltárások következtében sokkal árnyaltabb képet rajzol erről a kérdésről. Vitathatatlan azonban az ő inspiráló szerepe. Megállapításainak jelentős részét pedig magától értetődő természetességgel építjük be saját munkánkba. Az állattartás mellett a szemtermelő gazdálkodás volt az a kérdés, amelyikben Györffy a honfoglalás előtti kultúránk nyomait kereste. Az 1928-ban megjelent Takarás és nyomtatás az Alföldön című tanulmánya alapvető munkának számít a néprajztudományban. Pontos, részletező leírása, gazdag terminológiai rendszere egy nemzedéket nevelt. Kettéválasztja a hegyvidéki és az alföldi gyakorlatot. Az előbbinél csűrökben cséppel verik ki a szemet a kalászból, az utóbbinál rendre vágják a gabonát, mint a szénát gyűjtik össze és lóval tapostatják ki szabad ég alatt a szemet. Ezt is keleti örökségnek tekinti. Tereptapasztalatai és levéltári kutatása segítette eredményeinek a felismerését. Az irodalom csak másodlagos, megerősítő szerepet játszott munkásságában. Vizsgálódásának nagy területe volt a néptörténet kutatása. Ez a töröktől megbolygatott Alföldön különösen fontos stúdium volt, hiszen a kulturális jelenségek hátterében a belső migrációnak a szerepe alapvetően fontos kérdés. Izgatta saját családi múltja, de ugyanígy izgatta a Nagykunság, a Hajdúság, a feketekörös-völgyi magyarság és a matyók eredete is. Tudományos megközelítésével, módszerével iskolát teremtett, megvetette az alapját a néprajzi csoportok vizsgálatának. A feketekörös-völgyi kutatása mai napig egyedülálló teljesítménye tudományunknak. Népművészeti kutatásai — elsősorban a viselet kutatása—új utat nyitott az addig romantikus, történeti alapozottság nélküli területen. A cifraszűrről írt monográfiája, a matyó népviseletről írt dolgozatai, melyet tanítványa, Fél Edit rendezett sajtó alá, a szűcsmunkákról írt tanulmányai és A Magyarság Néprajzában írt egyik legszebb fejezet bizonyítja tájékozottságát, elmélyültségét, komplex szemléletmódjának a jelenlétét. Nevelőként egy nemzedéket nyert meg a nép ügyének. A néprajzosokból, történészekből, régészekből, antropológusokból, botanikusokból, jogászokból verbuválódó nyári gyűjtőtáborok Derzstomajon, Köröstetétlenen, Kiskunhalason módszertanilag 61
