Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 10. szám - Kiss Dénes: Aranykapu: álomjáték Kőrösi Csoma Sándorról

tud is valamit?!... Érti, doktor?... A vakil, akit magkértem, hogy jöjjön ide, elá- mult a tudásán. Még nála is többet tudott... Talán jelentette a rádzsának . . . Ejh! .. . Szamárság, doktor!... Ne is törődjön vele! dr. Griffith: Well, well . .. Nagyon örülnék, ha magához térne, hogy alaposabban megvizsgálhatnám ... Vett be gyógyszert? dr. Campbell: Tegnap végre vett be. Eddig csak a magáét használta, rebarbarát, bor­köves hánytatót... De azokban sem bízott igazán. Vagy inkább nem vette komolyan a betegségét... Elmondta, hogy pestises országokon kelt át, sokféle betegség környé­kezte, de soha nem volt olyan, ami levette volna a lábáról! Doktor, rendkívüli lélek lakozik benne! dr. Griffith: Végül is, ha szabad kérdeznem, megkapta a rádzsa engedélyét? dr. Campbell: Igen .. . Igen. A vakil elintézte, de úgy látszik, az Isten nem ütötte rá a pecsétet. dr. Griffith: Pszt!... Megmozdult!... Körösi: (Lassan felül) Who is who?.. . Ki az?. .. dr. Grifjfith: A friend in need ... Körösi: Who?... Kicsoda?... dr. Griffith: A friend in need is a friend indeed ... dr. Campbell: Én vagyok, Mister Csorna. (Közelebb lép a fekvő Csornához) Barát, bará­tok a szükségben. Igazi barátok ... Bemutatom önnek doktor Griffithet.. . dr. Griffith: Well... dr. Griffith, Mister Csorna. Én orvos vagyok, és azért jöttem, hogy megnézzem, megvizsgáljam önt... Mert a láz ... Körösi: A láz ... (Egészen fölemelkedik) Az igazi barátok az aranykapun át jönnek .. . (Kis szünet után, vacogva) Vagy ön az megint, Mister Kennedy?... Ön sem az arany­kapun jött be!... dr. Griffith: (dr. Campbellre néz) Kennedy?... Aranykapu?... dr. Campbell: Kennedy századosnál találkoztunk először Mister Csornával, azt hi­szem 1831-ben, Szimlában. Igen, tizenegy éve ... Az aranykaput én sem értem. Min­dig azt emlegeti. dr. Griffith: A láz!... Well! Ez váltóláz. A bőre színe . .. Körösi: Hányán jönpek még? S ki jön az aranykapun át?... A szavak aranykapuin át?... Néhány száz szó már nyelv!... A gyerekek nyelve, amikor már beszélnek, alig több száz szónál... A népeké sem volt sokkal több, amikor beszélni tanultak! Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!... dr. Griffith: Súlyos!... Ez már a vég! Lázbeszéd. Vagy ön talán érti? . .. dr. Campbell: Nem ... A láz, doktor. A váltóláz! Körösi: (Teljesen felül az ágyán, noha a két angol meg akarja akadályozni ebben) Váltó­láz!? ... Az egész történelmünk az! Váltóláz!... dr. Campbell: A sikuli-magyarok Istenére kérem, Mister Csorna, feküdjön vissza! Körösi: (Olyan, mint akit ebben a pillanatban semmiféle erő nem tudna visszafektetn i) A láz ... A váltóláz visszatér, professzorok! Míg meg nem váltódunk. Míg át nem en­gedjük a szavakat az aranykapun! A gyerekek szavait, a népek gyerekkorának szavait! Anna! ... Anna!... Te talán érted?! Anna: (Teljes feketében, fekete kendőben, nesztelen jön be) Értem, Sándor ... Nem is értem, inkább érzem, amit mondasz! Igen, érzem! ... Körösi: Anna!... Andandénusz ... (hirtelen) De én ezt a sötét Annát nem ismerem! Anna: (Folytatja) ... szórakadénusz... Ismersz te, Sándor!... Körösi: (Anna elé áll) Igen, ha énekelsz, Anna!... Bújj bújj zöld ág, zöld levelecske... Anna: Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!... (Összefogódznak és átbújnak 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom