Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - DOKUMENTUM - Ittzés Mihály: Kodály Zoltán levelei Kner Imréhez
kaphatott Knerné buzdítást a népdalok lejegyzésére, mert így ír válaszában: „A gyűjtéshez természetesen nagy kedvem, s még időm is volna.” A gyűjtés lehetőségeinek, problémáinak, ismertetése után felajánlja vendéglátásukat, ha a Tanár úr Gyoma környékére menne népdalt gyűjteni. Végül — s ez talán a legfontosabb a továbbiak szempontjából —ezt írja: „Még az uram üzenetét tolmácsolom, ugyanis elutazott. Nagyon sajnálja, hogy nem fordult ide Tanár úr a műsorral. Ha legközelebb ilyenre szüksége lesz, a legnagyobb örömmel, számlán kívül megcsináljuk. Ti. külföldön nagy szeretettel készül az ilyesmi, nálunk sajnos, semmi súlyt nem helyeznek rá, s nagyon szeretnénk egyszer megmutatni, hogy milyen szépen is lehetne, ha egyszer alkalmat nyújtana Tanár úr egy szép műsor elkészítésére.” — E mondatokból arra következtethetünk, hogy Kodály az 1926. március 17-i szerzői est máshol készülő műsorát is megemlítette levelében, s Knerék a felajánlással erre reagáltak. Kodály 1927. február 18-i levele (közlésünk 1. száma) tehát erre válasz tulajdonképpen. — Knerné 1926. március 14-én adta postára az összegyűjtött dalokat. Kodály válasza 1926. május 1-éről keltezett. Ezt a levelet olvashatjuk Demény János 1. jegyzetben említett közleményének 1. száma alatt. Az ott közölt 1923-as évszám valószínűleg a tévesen olvasott posta- bélyegzőről való. Hogy a levél 1926-ra helyezése helyes, az a Kodály-levél tartalmából is bizonyosságot nyer: Kodály megemlíti, hogy külföldön járt, majd beteg volt, azért köszöni meg későn a dalokat. Eősze László Kodály-életrajza nem tud 1923 tavaszán külföldi útról, de 1926-ról szólva ezt olvashatjuk: „Március 25—április 13 közt Kodályék dél-olaszországi útjukon — Magna Graecia emlékeit kutatva — bejárják Szicíliát.” (Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Zeneműkiadó. Budapest, 1977.110. p.). Az 1926-os dátum, tehát a Kodály—Kner levelezés ekkori indulása mellett szól az is, hogy Knerné még feltehetően májusban (közelebbi dátum megállapíthatatlan) válaszolt a május 1-i Kodály-levélre. Elküldte a Kodály által kért szöveget, s ezt írja: „A leírásra nézve kérem legyen elnézéssel Tanár úr, 10 éve mindennel többet foglalkozom, mint muzsikával, nagyon kijöttem bizony belőle.” Végül megemlíti, hogy Kosa Györgyéktől, akikkel Knerék jó barátságban voltak,értesült a Tanár urat ért súlyos gyászról, s részvétét fejezi ki. A súlyos gyász édesapja, Kodály Frigyes halálával érte a zeneszerzőt 1926. május 10-én. — Mindezek bizonyossá teszik, hogy a tízes évekbeli tanár—diák ismeretségen túl 1926 előtt Kodálynak nem volt kapcsolata Kulka Etelkával és családjával; Kner Imrével tehát ebben az időben ismerkedhetett meg Kodály — előbb csak a leveleken keresztül, majd személyesen is. 3 Kodály a 2. oldalt másként akarta kezdeni: A műsor — ennyit írt le, majd azt áthúzva kezdte felette újra az új, végleges szöveggel: Ha azonban... Ugyanebben a mondatban feleslegesen szerepel a vessző előtti a névelő. — Itt jegyezzük meg, hogy a zeneszerző leveleiben gyakran találkozunk a kettős hosszú ékezetek helyett egy vízszintes vonallal, pl.az ő betű esetében. A pontokat ritkábban helyettesítette ezzel a jellel. 4 Valószínűleg a székely-kapu képével díszített műsor-borítóról van szó, amelyet Kodály az 1926-os dalest műsorához készíttetett. 5 „...az árat tudatni,...” után eredetileg másként akarta folytatni a szöveget: a vessző után a hogy kötőszót átfirkálta. 6 A cikk, amelyről a levél utóirata szól, Kodály Zoltán Népzene című írása. Újabb kiadása: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Sajtó alá rendezte és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta: Bónis Ferenc. Zeneműkiadó V., Budapest, 1964., 19742. I. kötet 31. p. 7 Kodály Zoltánnak sainos alkalma volt sokkal később és más formában is arra, hogy megbecsülését kifejezze Kner Imre munkásságával, kiadványaival, köztük a Monumenta Literarummal kapcsolatban. Ld. Demény János; Kodály Zoltán kilenc levele. 6. szám. MZT, IV. 214. p. 8 A 7. szám alatt közölt Kodály-levél eredetijét kilyukasztva fűzték be az üzleti iratok közé. A lap tetején a dátum felett valószínűleg Kner Imrétől származó feljegyzés, aláhúzva: számlázva 95.—. Lent ugyancsak idegen kéztől származó V. 7. dátum és vastag színes irónnal 1—10 számjelzés. A szöveg egy részét nagy, dőlt V-betű alakú hevenyészett tollvonás vágja át. — A levélíró tolláról lefogyhatott a tinta, mert a keresztnévből csak a Zol szótag olvasható, látható a levél végén. 9 Kner Imréné dátum nélküli levele és a dedikált műsorok arról tanúskodnak, hogy Kodály Zoltán a kérést teljesítette. Knerné a dalgyűjtés kényszerű elhanyagolását is megemlítette levelében. 10 A levél első oldalán a színek felsorolásánál a szürke elé utólag ferdén toldotta be a galamb szót. — A műjegyzék először ezt a címet kapta: Kodály Zoltán munkái gyermekhangokra, majd az utóbbi két szót átfirkálta s helyette odaírta: gyermekkarai. A címek jobb oldali oszlopának végére elkezdte leírni a Gólya-nóta címét, de meggondolta magát: az első szó és a kötőjel után abbahagyta, majd kihúzta. — A 2. oldal alján Kner Imre ceruzával írt sorai olvashatók: 200 példány kellene Fiam, a minta lapot nekem ajándékozta Kodály. 11 A kottaborító szürkés árnyalatú keményebb papírból készült barna nyomással, a cím körül sormintás és vonalas kerettel. A művek jegyzéke a borító 3. oldalára került. A nyomtatvány mérete: 268 x 343 mm. Az Öt Tantum ergo kottájának nyomását a Pesti könyvnyomda rt. készítette 1928-ban. 12 A beköttetés elmaradt. Ma is csak a nyomtatott borító egy példányába helyezve vannak meg a kézirat-lapok az unokák birtokában. 65
