Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - DOKUMENTUM - Ittzés Mihály: Kodály Zoltán levelei Kner Imréhez
13 A Kodály figyelmébe ajánlott tanulmány: Kner Imre: A tipográfia és a könyvművészet határai. Megjelent „A Magyar Bibliophil Társaság Évkönyve I. 1921—1928” (Budapest, 1928.) című kiadványban. 20—39. pp. — Újabb kiadását Id. Kner Imre: A könyv művészete. Szerkesztette és a bevezetést írta Haiman György. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest, 1972. 136—153. pp. 14 A látogatással és a népdalgyűjtéssel kapcsolatban Id. Demény id. mű 2. sz. levelét. MZT. IV. 212. p. — Az MTA Népzenekutató Csoportja — eddigi ismereteim szerint — 41 Gyomán és környékén lejegyzett dalt őriz 1926-ból és 1934-ből. Közülük Knerné 19 dallamot írt le, a többit az általa mozgósított más személyek gyűjtéséből küldte be. — Knerné Kulka Etelka levelei szerint Bartók Bélát is várták több ízben népdalgyűjtésre, de erre nem került sor. — Kodály 1934. május 13-i gyomai látogatásakor az akkor 13 esztendős Kner Zsuzsa — később maga is Kodály népzeneóráinak hallgatója— készített fényképeket. Kodály népdalgyűjtő módszeréről, a Kodállyal kapcsolatos benyomásairól, élményeiről kevéssel halála előtt, 1972. október 15-én egy Szegő Júlia részére készült emlékező írásban számolt be. 15 Demény János idézett levél-közlésének 3—4—5. számmal jelzett szövegei szólnak erről az egyetemes kottaborítóról. A borító főcíme: Kodály Zoltán Gyermekkarok. Rózsavölgyi és Társa, Budapest, IV. Szervita tér 5. 16 Kodály Zoltán A magyar kiejtés romlásáról címmel 1937. december 9-én tartott előadást. Először az Eötvös Szövetségi Évkönyv, 1936/37 című kiadványban jelent meg. Újabb közlését Id. Visszatekintés, II. 289—299. pp. — Az előadás dátumát a Bónis Ferenc által készített bibliográfiai jegyzetben olvashatjuk (536. p.) Az újságok tehát a megtörtént eseményről adhattak inkább hírt. 17 A levél teljes szövegét Id. A könyv mestere című kötetben, 249—251. pp. 18 Kodály nyelvművelő cikkeiben nincs konkrét hivatkozás Kner Imre adataira, de néhány gondolata nagyon közel áll a nyomdász megállapításaihoz. Szív vagy szív? című írását! Visszatekintés. II. 307. p.) 19 A Psalmus szöveg-változatainak összehasonlítását Kner Imre már nem végezhette el, de unokaöccse, egyben tanítványa és írásainak közreadója megvalósította a tervet: Id. Haiman György: Kner Imre és a Psalmus Hungaricus. (vö. 1. sz. jegyzet). 20 A10. sz. levél korábban már két ízben is megjelent. Először: Művészet, 1963.1. szám.. Szíj Rezsőnek az 1. sz. jegyzetben említett cikke mellékleteként, majd: A könyv mestere. 262. p. 21 Az említett cikk: Kodály Zoltán: Magyarság a zenében. Először: Mi a magyar? című kötetben. Szerkesztette Szekfű Gyula. Budapest, 1939. 379—418. pp. Újabb közlését a 1940-es második különlenyomat alapján Id. Kodály Zoltán: Visszatekintés, II. 235—260. pp. 22 A hivatkozott részletben Misztótfalusi ezt írja: ,,P. o. zsoltároknak igaz nótáikat soha e nemzetség nem tudta, hanem csak hallomásból vötte, amit vött benne, és a sokáig való abúzus (rossz használat) annyira vitte már, hogy más nemzetek meg sem ismérik, mikor ezek énekelnek, melyik zsoltárt éneklik. Stb ...” Újabb közlését Id. Misztótfalusi Kis Miklós: Maga mentsége. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952. 143—144. pp. 23 A Kner Imre által említett könyv: Szentkúty (Drescher) Pál: Régi hazai nyomdák mintakönyvei. Magyar Bibliophil Társaság. Budapest, 1940. Nyomtatta Kner Izidor könyvnyomdája, Gyoma. 24 Első közlése: Művészet, 1963/1. 25 Első közlése: Művészet, 1963/1. Kis rövidítéssel. 26 Először: Művészet, 1963/1., majd: kihagyásokkal: A könyv mestere, 269. p. 27 A dedikálásra elküldött fénykép Székely Aladár híres-szép portréja 1932-ből. A kép aláírása: Kodály Zoltán 1940. XII/8., de a kép régibb. 28 A Kner Imre által Kodály Zoltánnak küldött svéd népzenei gyűjtemény: Svenska Látar/Samlade/av/ Nils Andersson / Varmland / P. A. Norstedt & Söress Förlag / Stockholm (1930). Az eredetileg puha kötésű könyvet Kodály beköttette, de megmaradt az eredeti tábla is. Ezen Kodály kézírásával olvasható a könyvkötőnek adott utasítás: Kékfv. (félvászon) Külső boríték is marad / hátán nyomás. — Valószínű, hogy Kner Imre testvérének, Kner Erzsébetnek budapesti könyvkötészetében készült a kötés. Néhány levél tanúsága szerint az Alkotmány utcai műhelyben több munkát is végeztek Kodály számára. 29 A kézirat lezárása után akadtam rá Kodály Zoltánná 1943 decemberében kelt lapjára, melyen a szokásos évi naptár-küldeményt köszöni meg: »Hálás köszönet az eljövendő — remélhetőleg: boldogabb — 944-es év kedves Kner-emlékeztetőért. Mivel is viszonozhatnám sose felejtő jóindulatukat? Megvan! — Ez a forgalmon kívüli „nyomtatvány” tán úgy fogja megörvendeztetni, mint fentiek régi híveik, Kodályékat.« A „nyomtatvány” Gách Marianne szép felvétele, mely Kodályt kezében a Fölszállott a páva kéziratos partitúrájával ábrázolja. Mostani ismereteink szerint ez a lap zárja Kodályék és Knerék közel két évtizedes baráti és munkatársi kapcsolatát. 66
