Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - DOKUMENTUM - Ittzés Mihály: Kodály Zoltán levelei Kner Imréhez
Dőlt betű helyett jobb szeretnék állót a nevekre is, remélem nem lesz túlságosan nagy. Szombaton eppen Nyíregyházán voltunk. Remélem legközelebb otthon találnak Üdvözlettel Kodály Z A május 9-én írt Kner-levél már a munka befejezéséről tudósít. „íme itt küldöm a fedőlapokat. Még sem vettem nagyobból a neveket, mert a nevek a térelosztás folytán így is eléggé kiemelkednek, s az álló betűs megoldás tényleg jobb, nyugodtabb. Ilyen kevés szövegnél mindent eléggé hangsúlyozni lehet magával a térelosztással is.” Megírja véleményét a belső ívek méretével, körülvágásával kapcsolatban is. Beszámol még Zsuzsa iskolai vizsgáiról. Itt végződik Kodály Zoltán és Kner Imre rendszeres levélváltása. Ezután már csak egy rövid Kner-levél jelzi, hogy nem ez az „üzleti” tárgyú levélváltás volt utolsó kapcsolatuk a nyomdász életében. Ezt a tragikus felhangokkal teli írást teljes egészében ide iktatjuk Kodály Zoltán és Kner Imre eredményekben gazdag kapcsolatát vázlatosan bemutató írásunk végére. Gyoma, 1943. november 2. „Mélyen tisztelt Tanár Úr! Kedves öreg svéd barátom, Hugo Lagerström kérésemre újra megküldte azt a svéd dalgyűjteményt, amelyet személyesen említettem. Örömmel küldöm meg ezt a szép kötetet Tanár úrnak. Mint zenei analfabéta, én csak az érdekes embereket élveztem a képeken. — Kérem Tanár urat, fogadja ezt a kötetet szívesen. Én annakidején csak egy hetet tölthettem a svédek között, csak Göteborgban voltam, ennek júniusban volt húsz esztendeje, de az akkor szerzett baráti kapcsolatokat a svéd kollégákkal most is ápoljuk. Életem egyik legszebb emléke ez a hét, annyi igaz, tiszta emberséget és jóindulatot találtam odafönt. Más volna a világ, ha mindenütt olyan emberek élnének. Mindenkor örömmel állva Tanár úr szíves rendelkezésére, vagyok — a Méltóságos Asszony kezeit csókolva — régi, őszinte hívük Kner Imre.”28 JEGYZETEK 1 Demény János: Kodály Zoltán kilenc levele. Magyar Zenetörténeti tanulmányok Kodály Zoltán emlékére. Szerkesztette: Bónis Ferenc. Zeneműkiadó. Budapest, 1977. 210—216. pp. — Haiman György: Kner Imre és a Psalmus Hungaricus. A Kner Nyomda kiadása. Békéscsaba-Gyoma, 1976. Átdolgozott formában megjelent Haiman György: A könyv műhelyében című kötetében. Szép- irodalmi Könyvkiadó. Budapest, 1979. 185—209. pp. — Ld. még: Szíj Rezső: Kodály Zoltán és a magyar könyvművészet. Művészet. 1963. évi 1. szám. Két-két Kodály-és Kner-levél szövegével. — A könyv mestere. Kner Imre levelezése korának költőivel, íróival, művészeivel, tudósaival. A válogatás és a szerkesztés Szántó Tibor munkája. A bevezetőt írta: Ortutay Gyula. Magyar Helikon, 1969. 2 Az 1. számú levél előzményei a Kodályék és Knerék között kialakult szívélyes kapcsolat kezdeményezését és kialakulását lényegében tisztázzák — amennyire azt sikerült megállapítani elsősorban a Kodály Zoltán hagyatékában fennmaradt levelekből. Ezek szerint a kezdeményező Kner Imréné Kulka Etelka volt, aki a tízes évek közepe táján a Zeneakadémián Kodály óráit is látogatta. 1926. február 9-én két népdalt küldött Kodálynak rövid levél kíséretében. A dallamokat, amelyeket Pétermann József főjegyző kottázott le, Knerné szívességből akarta továbbítani „illetékes helyre” véleményezésre. (A dalok — a később küldöttekkel, köztük a Kner Imréné által gyűjtöttekkel együtt — a MTA Népzenekutató Csoportjának gyűjteményében.) Február 24-én Knerné megköszöni a Kodálytól kapott kottákat és megírja a népdalokkal kapcsolatos adatokat. Az a Kodály-levél, amelyben a kérést a zeneszerző megírta, eddig nem került elő. Ebben a levélben 64
