Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám - MŰHELY - Szekér Endre: A szociográfikus megközelítés stílusproblémái
vallottak (anyaság, válás, egyke, magány, család, abortusz, családvédelem stb.). Ezekből a levélrészletekből és az író kommentárjaiból, elemzéseiből, következtetéseiből áll a szociográfia. („Két kicsimet egyedül nevelem. Még sohasem tettem mérlegre a gondot, a fáradságot, amit okoznak, s az örömöt, boldogságot, amit adnak — melyik a több. Érdemes? Visszakapom-e? Nem tudom, milyen ember lehet az, akiből hiányzik a legemberibb érzés, a gyermek utáni vágy.” B. M-né, Tiszavasvári) A legtöbb szociográfiában megjelenik maga az író. Ő vall szülőföldjéről. Sütő András az Anyám könnyű álmot ígér című könyvének műfaji megjelöléseként a naplójegyzetek kifejezést használta. Az Erdélyből, Pusztakamarásról indult író a saját élményeiről, a szülőfalujáról vall. Adatait személyes átéléssel hitelesíti: „A/^a/ut háromnegyed részben románok, negyedrészt magyarok lakják. Az EGÉSZTŐL kaptam útravalóul a gyermekkor élményvilágát, a negyedrésztől a küszködő nyelvet, e színes bóját a vizek hullámzásában. Küszködőt mondtam, a cseppre gondolva, melynek bizonyára nincs könnyű dolga, mikor a közhely szerint a tengert kell visszatükröznie. Akármilyen bőven is számolom, alig százötven főnyi közösségtől tanultam magyarul.” Sütő adatait átjárja a költői ihle- tettségű prózaíró személyessége. Levelek, nyilatkozatok, kérvények dokumentumai mellett teli lírával és szociográfikus megközelítésű részletekkel e könyv. Személyességére egy példát hadd idézzünk: „Ha térdemre hajtom a fejem: a ház földjének agyag- illatát érzem. A füstfellegecskékben nagyapám arcát látom, szakállának a szúrását érzem a homlokomon. Fehér virág a szakálla ...” A Magyarország felfedezése sorozatban néhány író saját szülőföldjét járja végig, hogy szociográfiában számoljon be róla. Lázár István a Kiált Patak vára című munkáját négy évig írta, „egyre konokabb szenvedéllyé!”. A Sárospatakon született író kérdéseket halmoz fel szociográfiájában. Város lehet-e újra Patak? Visszaszerezheti-e a Hegyalja a tokaji bor régi hírének legalább egy részét? A jelent és múltat faggató író így vall a műfajról: ,,A szenvedély, a megszállottság, a szüntelen kétség szorítása, mely sokféle munkához hozzátartozhat — o szociográfiának elhagyhatatlan lelki kötőanyaga." Vagyis ha a stílus felől közelítjük meg e szavakat, a szociográfiának mindig szenvedélyes és személyes stílusúnak kell lenni. Bertha Bulcsú is hosszú éveket töltött és tölt most is a Balaton mellett. így a Balatoni évtizedek című szociográfiája alapvetően személyes megközelítésű. Ő emlékszik a régi balatoni őszre, a kikötőépítésben való részvételére, a víz ezernyi színárnyalatára, a jéggé váló víztükörre stb. „Ezeken a téli estéken gondolkodtam el először a sorsomon. Ki vagyok, mi vagyok? Miért itt élek éppen, miért nem másutt? S a térképet böngészgetve estéről estére ízlelgettem a falvak szép nevét. Hegymagas, Nemesgulács, Salföld, Köveskál Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Vindornyalak, Réz/, Vállus... Milyen szép helységnevek ezek . . Tüskés Tibor a Nagyváros születik című művében Pécsről ír. A Dunántúlon gyerekeskedő, Pécsett élő író részben tudományos alapossággal, részben az ott élő személyességével tárta fel a város múltját és jelenét. „Vasúti őrházban születtem, tizenöt éves koromig vasút mellett vagy vasútállomás közelében éltem. Vasút-ügyben elfogult vagyok. Szeretem az ütközők csattogását, a vonatfüttyöt, a forgalmista zöld indítótárcsáját, a kocsikapcsolók kiabálását, a várótermek szagát..." Duba Gyula a Vajúdó paraszt- világ című szociográfiájában a Garam mentére kalauzol el minket. Munkáját apja emlékének ajánlja. Az ő sorsukról vall saját emlékeit, élményeit rendezve. („Tágas parasztportán áll a házunk, elfér rajta az alsó és a felső ház, s a két ház között még elég széles udvar marad arra, hogy a kévékkel megrakott »hosszúszekerek« végigdöcögjenek rajta a szérűskert felé.”) A szociográfus pontosságra, hitelességre törekszik, a valóság minél hitelesebb ábrázolására. Ezért idéz jegyzőkönyvet, jelentést, kérvényt, levelet, leltárt, újságcikket, statisztikai kimutatásokat. Czakó Gábor egyik kötetének címe — Indulatos jelentések — jól jellemzi a szociográfiai műfaj kettősségét. A jelentések objektív adatait csak 72
