Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám - MŰHELY - Szekér Endre: A szociográfikus megközelítés stílusproblémái

indulatos következtetésekkel tudja folytatni. „Tapasztalataimat sem tudom hűvös tárgyilagossággal leírni” — jegyzi meg. A munkáról írt riportjelentésében sok százalékos adattal dolgozik. A Magyar Nemzetben közzétett apróhirdetések felmérésén túl kérdőíves tesztet használt, hogy alaposabban feltárhassa a házasság, szerelem, nemi erkölcs problémakörét. Évszámok, korosztályok, nemek stb. szerint csoportosít, százalékos arányokra figyelmeztet. Gergely Mihály Röpirat az öngyilkosságról című kötetében arról vall, hogy személyes élményei indították el e téma feldolgozására. A budapesti Korányi Kórházban folytatott vizsgálatokat, különböző statisztikákat idéz, adatait táblázatokban rendszerezi. Például a halállal végződő öngyilkosságok száma 100 ezer lakosra számítva 1966-ban 29,8, míg Lengyelországé 10,7. Természetesen az adatok közlése a kiindulópont, ezeket elemzi, majd következtetéseket von le. A zárófejezet címe — „Gondolkodni és cselekedni!”. — Pünkösti Árpád A kihegyezett ember című kötetében szociográfiai írásokat gyűjtött egybe. A pofon című írása lényegében nem más, mint egy jegyzőkönyv, a faárugyár társadalmi bíróságának jegyzőkönyve. A tárgyalás feszített párbeszédei benső drámát rejtenek magukban. — Zám Tibor a traktorosok brigádértekezletéről készít jegyzőkönyvet. A lászlófalvi és a tiszakécskei termelőszövetkezet üzemegységeinek gondját úgy ütközteti, hogy jegyzőkönyvként rögzíti a szövetkezeti ülés anyagát. („Én az elnök elvtársnak a beszámolójából úgy érzem, hogy egy kis hiányosság is történt ezen tagság részére”) A kavargó indulatokat jól tudja érzékeltetni a különböző nézeteket gyorsan ütköztető kérdésekkel, feleletekkel, közbekiáltásokkal. A jegyzőkönyvszerű szociográfia megtartja a hivatalos keretet, a hozzászólások hétköznapi sablonjaival is él („Én az elnöknek a beszámolójával teljesen egyetértek”). S a színművekben szokásos hangnemváltást érzékelteti („indulatosan”), s a belső feszültségek kifejezésére nemegyszer közelít a drámai műnem sajátosságaihoz, nyelvi kifejező eszközeihez is. A teljes mondatot lerövidíti, nincs idő valamit részletesen kifejteni, hirtelen fejez be és kezd új mondatot. Megszakítja, elhallgat, újrakezdi, hangot vált. Olykor egymás után csak a felkiáltó mondattal képes érzékeltetni érveinek erejét, fontosságát (pl. „A 66-os leltár szerint!"). Zám Tibor szociográfiát írt a borhamisításról és a tiltott pálinkafőzésről Szeszmesterek címmel, A terület szőlőtelepítéseiről, termésátlagáról, a cukorfelhasználásról, a megyei és az országos átlag eltéréseiről adatokat, százalékos kimutatást közöl. A bor- és pálinkahamisítás gondjait Zám elemző módon mutatja be a maga adataira, élményeire, vallomásokra, hivatalos iratokra stb. építve. A fejtegetése közben nemegyszer különböző ügyiratokat idéz („a felderített cselekmények száma az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 152 százalékra, a lefoglalt készülékek száma több mint kétszeresére nőtt”). Lázár István a már említett Kiált Patak vára című szociográfiájában Borsod-Abaúj-Zemplén megye településfejlesztési tervét idézi. A megszokott személyes látásmód, stílus így egészül ki sajátosan objektív, dokumentatív elemekkel. („A Rendelet időbeli hatálya a Tervhez igazodóan 2000-ig terjed, amelyen belül az I. ütem 1972. január 1-től 2000. december 31-ig tart") A szociográfia műfajának ezt a kettősségét jól megfigyelhetjük Kunszabó Ferenc Sárköz című munkájában. Egyed Antal Tolna vármegyei összeírását idézi, melyet 1829-ben Pilisen rögzítettek, öntöttek nyelvi formába, Duzs Sámuel jegyző által hitelesítve. A múltat hitelesen bemutató összeírást betűhív formában közli („Tizenkét egész és három nyolcadrész Sessió vagyon a nevezett Helységben — Sessiós Gazda 56, — Kis Házas 24, — Zsellér pedig 2'j. Majd az okirat pontos közzététele után hirtelen líraivá vált a szociográfia stílusa, az író megszólítja hajdani „ősét”, kérdéseket tesz fel neki a jelenből a messzi múltba fordulva. („Te persze, kedves Öreg, már régen porladsz, valahol nagyon idegenül töprenged tovább csendes lázadásaidat és zajos behódolásaidat...”) László-Bencsik Sándor a Történelem alulnézetben című szociográfiájában tizennyolc brigádtag sorsát idézve tárja fel társadaj73