Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - MŰHELY: 125 ÉVE SZÜLETETT BENEDEK ELEK - Lengyel Dénes: Benedek Elek becsülete
nagyapó erkölcsi tanításai, de erre vallanak a családtagok tettei is. Ezek közül sokat felsorol az író az Édes anyaföldem!-ben. De ír ezekről másutt is! Nagyapóéknál című művében nemcsak Huszár nagyapó lepi meg a pesti unokákat azzal, hogy ő a kertész, s kaszálja a kerti füvet, hanem az édesapa is: beáll az aratók közé, sarlóval learat egy kévét az özvegyasszony földjén. Ezt a falubeliek példaadásnak fogják fel, sorra beállnak a városi úr mellé, így az özvegyasszony búzájának nem pereg ki a szeme, idejében aratják le. A falu erkölcsi világát a népköltészet művészi formában őrzi, Benedek Elek ,,az anyatejjel szívja be” édesanyja népdalait, majd szinte magánkívüli elragadtatással hallgatja a népmeséket. Édesapja komoly regéket beszél el, Rigó Anis tündérmeséket mond, Demeter András, a vén füllentő, tréfás mesékkel mulattatja. Az erkölcsi mondanivaló egészen nyilvánvaló, anélkül, hogy erőltetett lenne. Aki jó úton jár, segíti a rászorulót, bátran küzd célja eléréséért, mind győzedelmeskedik, a csaló pedig elnyeri méltó büntetését. Ha pedig a szegény a gazdaggal, a béres a gazdával ütközik össze, bizonyosan a gazda húzza a rövidebbet. A gyermek Benedek Elek azt tapasztalja az életben is, amit a költészet hirdet. Édesapja jó gazda, aki elöljár a munkában, igazságosan kormányozza háza népét, segíti a szegényt, és a falu minden gyerekével eljátszik, mindegyiknek osztogatja kertjének gyümölcseit. Édesanyja nem hordja ki a kiskapun, amit a gazda nagykapun behordott, de senki nem megy ki üres kézzel a házából. Éveken át szeretettel gondozza beteg, tehetetlen édesanyját, Elek fiát is csak akkor szidja meg, amikor nagyanyját megsérti. Pesti menye őt éppen olyan jósággal, gondossággal veszi körül betegágyán éveken át, mint ő tette édesanyjával. Amikor pedig ,,a halál angyala” leszáll érte, és hozzátartozói körülveszik ágyát, a halállal küzdve ezt mondja érzékeny lelkű fiának: Elek, te menj ki! Családi oktatáson, példamutatáson, falusi szokásokon, népköltészeten épül napról- napra a gyerekben a becsületérzés. De nem elég a földi példa: a biblia mennyei tanítást nyújt. Benedek Huszár János többször végigolvasta a szentírást, és úgy látszik, hogy elsősorban Jézus tanításaira hívta fel fia figyelmét. Az ő Jézusa magához bocsátja a kisdedeket, és nem egy kiváltságos nép, hanem minden ember megváltója. Benedek Elek az ő nyomán halad, Jézus tanítványának mondja magát: Jézus tanítványa voltam, Gyermekekhez lehajoltam, A szívemhez felemeltem, Szeretetre így neveltem. Becsületességének minden vonása, a hűség, a kitartás, az igazmondás és az önzetlenség mind-mind abban az emberszeretetben gyökerezik, amelynek forrása Benedek Elek szívében kiapadhatatlan. Ez hatja át egész tevékenységét, ez uralkodik irodalmi műveiben is. A kisbaconi paradicsomot, az otthon gyöngéd világát váratlan ridegséggel váltja fel a székelyudvarhelyi kollégium kemény fegyelme. Itt ismeri fel a kisdiák a társadalmi különbségeket, nem tudja elfogadni a szolgadiák-rendszert: akinek szülei nem tudnak fizetni, fiukat szolgasorba adják, és ezek a többieket szolgálva végzik tanulmányaikat. Egyébként is megoszlik az iskola: harisnyás székely fiúk mellett úrigyerekek ülnek a padban, a tanárok kivételeznek a maguk fajtájával, a gyerekek pedig gúnyolják egymást. Gúnynéven szólítgatják a kisbaconi kisdiákot is, csupa seb a lelke az első időben. De kell ez a szenvedés, s még inkább a tisztánlátás, már ekkor látja, mi ellen kell küzdenie az emberszeretet nevében. A székelyudvarhelyi kollégium gazdag könyvtára, népköltési gyűjtő pályázata, önképzőköre később a diák úrnak lehetőséget adott tehetsége kibontakoztatására. Ez a tehetség sokoldalúnak bizonyult. 36
