Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 8. szám - Varga Csaba: Ketten - együtt?: dokumentum novella
arra, hogy a fiatalok két évet töltsenek el katonai szolgálattal. (Hogy megy az újoncképzés? Hogy bánnak az „öregek” a „kopaszokkal” — azaz az újoncokkal?) Amíg nem hívtak be hozzánk egyetemi előfelvételiseket, addig szinte természetesnek vették az öregek, hogy az újoncoknak fel kell hozni az ő reggelijüket is. Volt úgy, hogy az ágyba szolgálták fel. Akkoriban elég rendszeres volt az is, hogy az öregek fel-felöntötték a körletet vízzel s bőven adtak az ultrából is. A kopaszok pedig megragadták a fókát... De különösebb panasz nem volt ilyesmi miatt: az újonc tudta előbb-utóbb öreg katona lesz, s akkor ő fogja fellocsolni a folyosókat. Több gondot jelentett az, hogy a laktanya épületei öregek, elavultak, noha viszonylag normális hálószobák vannak, matracos vaságyakkal. Arra nem tudtam rászoktatni az embereket, hogy az illemhelyre WC- papírt vigyenek, ne Népszabadságot vagy Fülest. Legtöbb bajom a kanalazással volt... (Kanalazás? Ha valaki nem csinált valamit jól, a szakasz tagjai — mondjuk — ötvenet ütöttek a hasára kanállal .. .) Érthetően ez többeknek mélyen sértette a lelkivilágát. Meg persze az is, ha egymás után hatszor kellett folmosni a folyosót... Az előfelvéte- lisek „lázadtak” fel: jobbra-balra leveleket irkáltak. S voltak kapcsolataik ... Az idősebb sorkatonáknak nagyon rosszul esett a tiltakozás, s a levelezés. Hiszen olyan is volt, hogy valaki ötven fekvőtámasz miatt tollat ragadott. Az öregek nem látták be, hogy az eddigi szokásrendnek meg kell változni... De amennyire lehetett, leállítottuk a kanalazást, meg a többit. Reggeltől estig bent voltunk a századnál és állandó ellenőrzést tartottunk. Tudomásom szerint az utolsó hat-hét hónapban nem is történtek ilyen dolgok ... Meg közben az előfelvételisek is öregkatonák lettek, egy-kettő azért ugyanazt megcsináltatta az újoncokkal, ami miatt korábban levélben tettek panaszt... N. Ferenc: (A sztorik után lássuk, milyen katona volt?) A parancsnokok tudták, hogy csibészek vagyunk, ám azt is tudták, hogy nagyobb botrányt nem fogunk csinálni. Nem bűnösek vagyunk, inkább csak megtévedt bárányok ... A gyakorlatokon összeszedtük magunkat, mindig igyekeztem, bármilyen beosztásom is volt. Olyan is előfordult, hogy gyakorlaton pincérnek osztottak be, mert van hozzá érzékem. írnok is voltam egy darabig. A járőrversenyt nagyon bírtam, maradt még a kondíciómból. Magam is csodálkoztam, hogy bírtam a tizenöt kilométert. Pedig egyszer előtte éppen kirúgtam a hámból . . . Rövidesen leszerelünk, most már van úgy, hogy egész nap heverünk. Gyorsabban megy az idő, ha kimegyünk ... A főnökömnek is érdeke, hogy ne tűnjünk el. Ha vasárnap dobbantunk, s valamiért lebukunk, őt is riasztják. Ezért a parancsnokok is engedtek a huszonegyből. Mikor minden összecsapott a fejem felett, akkor el akartak vezényelni, de aztán sokat futkostam. Sikerült elintézni, hogy maradhassak. Akik távolabb, vidéken laknak, azok azt csinálják, írnak haza, hogy küldjenek táviratot. Azt füllentve például, hogy a családban valaki beteg lett. .. Ilyenkor mindenkit szó nélkül haza engednek. A politikai tiszt velem is beszélgetett: miért csináljuk ezt? Mert mindenkit meg akarnak ismerni. Azt válaszoltam, hogy engem dolgoztassanak, mert megcsinálom. Csak legyen értelme .. . Egyszer fejesek jöttek a laktanyába, előtte az udvaron a kilógó ágakat levágatták, majd a csonkok végét bekenették barna bagarollal ... Túl sok a formalitás. Minden feladatot előre, alaposan kidolgoznak — de a gyakorlatot túl szépre kell csinálni, ahelyett, hogy pontosan begyakorolnánk. Túl sokat adnak a látszatra ... Úgy érzem, szinte minden helyzetben feltalálom magam. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy sokan megkedveltek minket... S a katonának legyen véleménye. A tisztek nyolcvan százaléka megérti, s orvosolja a problémákat. Egyáltalán a tiszt és a honvéd között nincs olyan szakadék, mint régen. Megértőbbek lettek, talán csak a tiszthelyettesek nem mind ... Még a családi életemről is beszélgettek velem. Jólesett. Nem tagadhatom: vágyom arra, hogy szeressenek... 24
