Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 7. szám - Zám Tibor: Szőrös talpú kismacska: regényrészlet

A főagronómus, mint mindig, ha gondolkodási időre volt szüksége, cigarettát sodort. És fütyült valamit olyan halkan, hogy magát se zavarja. Mostanában mindig a „Szőrös talpú kismacskát”. Most is: míg a cigarettasodrással bajmolt, megvilágosodott előtte, hogy az újdonsült elnöknek nőügyekben már tiszták a pozíciói, ezért a szocialista er­kölcs nagy kaliberű ágyúival kezdene érvelni, amelyekkel szemben ő aligha védhetné meg a célirányosan kitaposott kerti ösvényt és szexuális szuverenitásának jól bejáratott gyakorlatát. Ezért úgy tett, mintha nem vette volna észre a kérdésben rejlő kihívást: gyanútlanságot mímelt s azt kezdte sorolni, hogy Balog Jani félig-meddig vagy majdnem egészen a szövetkezet embere. A téesz építőbrigádja renoválta és festette ki a szol­gálati lakását, téli tüzelőjét a szövetkezet erdejéből kapja, úgyszólván bagóért, s vala­melyik jobb létre szenderült kolhoztag nevén háztájit is mértek számára, amiben egy kapavágást sem kell tennie, azt sem tudja hol a föld, de a kukoricát a rakodómun­kások a padlásra is felhordják neki, ha megvendégeli őket egy láda sörrel. Summa sum- márum: Balog Jancsi a mi fiunk és okos fiú; tudja, kiket nem szabad macerálni gépjár­műellenőrzéssel, szondával, kötözködéssel és kérdezősködéssel általában. Ha Lakat Pál minden függőben lévő ügyét ilyen körültekintéssel intézi, nagyon jól meg fognak férni egymással a jövőben, mondta az elnök, de hozzá is tette nyomban a főagronómus elképedésére, hogy tapasztalata szerint a szerelmes férfiak legalább annyira megbízhatatlanok, mint a szerelmes nők. « * * Pincehelyiség, pincehideg, pohárköszöntő. O, Lakat Pál nem dicsekvésképpen mondja, csak mint tényt említi, hogy ez a közös gazdaság méltó a nevéhez, mert ők ketten, Ádámmal együtt virágoztatták fel. De abban, hogy sikerült felvirágoztatniuk, tagadhatatlan és elévülhetetlen érdemei vannak Botlik elvtársnak is, aki mindig megkülönböztetett figyelemmel kísérte az itten folyó dolgokat. Jó ötletekkel, okos tanácsokkal segített nekik úrrá lenni a szinte naponként adódó nehézségeken. Ennél is becsesebb azonban Botlik elvtárs éleslátása, az a képes­sége, amely a szövetkezetpolitika útvesztőiben való tájékozódásban nyilvánul meg, és a stratégiai tennivalók biztos felismerésében. Lakat kertelés nélkül megmondja az őszintét: nem kevesen aspiráltak a szövetkezet elnöki székére, de ő, a Virágzó örökös főagronómusa és Köteles Ádám, az örökös főkönyvelő egyhangúlag döntöttek arról, hogy Botlik Péter legyen az örökös elnök. „Isten hozott közénk Péter bátyám, isten éltessen sokáig mindnyájunkat és ami nyájunkat !”, emelte poharát koccintásra a főagronómus, de csak ő ürítette fenékig. Botlik egy-két kortyot ivott csupán, Kö­teles pedig csak a nyelve hegyét nyújtotta bele a tavalyi borversenyen ezüstérmet nyert rizlingbe. A gyomra, amely eddig úgy viselkedett, mintha nem is volna, megfáj­dult. Valószínűleg azért, mert Lakat úgy keverte a hazugságokat az igazságokkal, mint hamiskártyás a paklit. Köteles sok zsiványságot kénytelen volt megcsinálni, de a leg­szűkebb körben az őszinte beszédet szerette s most, hogy háborgó gyomrát is meg­nyugtassa és a főagronómusnak is alávágjon, Botlikról is megtudja, milyen partner el­nökként, tapintatlanul a realitásokra terelte a szót. Távol áll tőle az ünneprontás gondolata, de az ember, ugye, nem léphet keresztül a saját árnyékán, ezért ha akarja, ha nem, az foglalkoztatja, ami az árnyékán innen van: őt, a számszaki embert a háromnegyedévi mérleg, amelyből hozzávetőlegesen az év végi eredmény is felbecsülhető. Azért csak hozzávetőlegesen, mert előre nem látott körülmények is módosíthatják a becslést, amely már csak azért is nagyon pontatlan, mert a Virágzóban a betakarított termékek útja, általában a gazdálkodás menete vagy nem kísérhető bizonylatolással, vagy csak egy-két hónapi késéssel. A kriminális hely­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom