Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám - A Siesta szanatóriumtól a Svájci villáig: Kabdebó Lóránt beszélgetése Bodor Pállal
záltak — nyomban angolra, azaz amerikaira fordították a szót... Nos, az itteni kőbányában dolgozó zsidó munkaszolgálatosok — köztük Roth Rolland —1944 augusztus 23-án felfegyverezték magukat... Különben: a közeli községben, Gizellafalván működött a román nagyvezérkar egy kihelyezett rádiótávirász tisztiiskolája; nővérem csinos barátnője révén (aki később az első nő volt az életemben) mi is hivatalosak voltunk évzáró ünnepélyükre. A bankettről éjféltájt diszkréten kihívták a nagyvezérkart képviselő — s a nővéremnek udvarolgató — tábornokot; kint gépkocsi várta, s elvihar- zott. Másnap volt augusztus huszonharmadika. S ez a tábornok tagja lett az első új kormánynak ... Azt sem felejtem el, hogy azon az éjszakán az iskolaudvaron, a kerekes kút mögül románul beszélő SS-tiszteket lestem ki . .. Nem csoda, ha néhány nappalhéttel később a román és a szovjet csapatok vasgárdista kommandókat keresve fésülték át a gizellai nagyerdőt. Visszatérve a piaristákhoz: az iskolánkban illegális ifjúkommunista sejt is működött. Titkára Kurtág György volt, a ma világhírű zeneszerző. Mintegy 34 év után most találkoztunk újra: itt, Budapesten. Dedikáltam neki egyik könyvemet — ő pedig nekem egyik lemezét. Itt Pesten most ismét olyan közel lakunk egymáshoz, mint annak idején Temesváron ... Az iskolai sejt egyik tagja, hajdani osztálytársam, Gáspár Oszkár, Sartre tollára méltó körülmények között halt tragikus halált Temesvár ostrománál, amikor is önként ragadt fegyvert a várost támadó németek ellen. Végzetes, abszurd tévedés (?) következtében a városvédők végeztették ki, mint a németek tetten ért kémjét. Halálának történetét Kurtág Gyuri néhány évvel ezelőtt írta meg Oszkár nyugdíjas nyomdász édesapjának, aki annak idején hadifogoly volt, és így nem ismerte a szörnyű históriát. .. — Bocsáss meg, hogy közbeszólok... Néhány életrajzi adatot: miért kerültetek ti Budapestről Temesvárra; és édesanyádat hogy hívták? — Bodor Klára. Ezen a néven jelent meg első verse is; a felszabadulás után a kolozsvári Igazság bánsági tudósítója volt,a temesvári Szabad Szóban, a Dolgozó Nő,az Utunk hasábjain publikált. A 60-as években kiadták Panni című regénykéjét is. Szerencsétlen természetű ember — és dilettáns író volt, öngyilkossága többek között írói kudarcainak is köszönhető. — Édesapádat hogy hívták? — Singer József. Református vallású volt, de a családi hagyomány szerint egy Dávid királyig visszavezethető régi spanyol zsidó rabbi-dinasztiából származott, az Abravanel vagy Abbarbanel családból. A lexikonok szerint ez a család sok jeles személyiséget, költőt, írót, történészt adott. Az egyik ős Spanyolhonban királyi kincstárnok volt; megta- gadtaa ki keresztel kedést, az inkvizíció elől menekülnie kellett... Sajnos, sem atehetsé- gét, sem a pénzét nem örököltem. Sőt... De ha ez a genealógia igaz, akkor én Jézus rokona vagyok... Egyébként leszármazottai végül a mai jugoszláv Bánságba kerültek... A Balkánba, mint Canetti . . . Édesapám Nagybecskereken született. Dédapja „csodarabbiként” tisztelt zsidó egyházi ember volt, a sírjához állítólag ma is zarándokolnak a zsidók . . . Sokáig egyáltalán nem foglalkoztattak az ősök, családfák, s nem volt bennem kegyelet, csak cselekvés-mohóság; ma már, az élet utolsó szakaszában, persze elkezdett érdekelni... Apai dédapám, például — aki a 48-as forradalom kitörésekor odahagyott csapot- papot, és önként beállt a seregbe; a családi hagyomány szerint végül Kossuth mellett teljesített futárszolgálatot. Két Kossuth-bankót örököltem tőle; az egyiket Püski Sándornak, a másikat Maurice Faillevic francia rendező barátomnak ajándékoztam. Nagyanyám azt mesélte: 8 év várbörtönre ítélték in contumaciam; évekig bujkált. 97 30
