Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 4. szám - MŰHELY: 200 ÉVE SZÜLETETT KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR - Terjék József: Bölcsőjét kereste a magyarnak

az alsó tagozatot. Önfenntartó, önellátó. A szünidőket is a kollégiumban tölti, vagy a közeli Szászvároson, ahol házitanító. Huszonkét éves, amikor a gimnáziális osztályokat befejezi. Szigorú vizsga alapján a felső tagozatba, az Academicum Collegiumba léphet. Ez gyökeres fordulatot jelent a tanulók életében, így Csornáéban is: ekkor lesznek igazi kollégiumi polgárokká, deákká, vagy más néven akademitává, togátussá. Az előbbi név a főiskola akadémiai rangjára utal, az utóbbi pedig az öltözékükre. A deákok az eddigi posztóruha helyett tógát öltenek, az alsó tagozatosok kötelesek őket megsüvegelni és úrnak szólítani. Tanulmányi eredményeiktől függően különböző ösztöndíjakban (alapítványok kamatai) részesülnek, ez biztosítja megélhetésüket. A legtekintélyesebb ösztöndíj a fejedelmi alapítvány ösztöndíja, aki ezt elnyeri, az principista. Csorna principista, sőt csakhamar az alsósak tanára, osztálytanító is, amelyért külön javadalmazásban részesül. Anyagi helyzete megszilárdul, megbecsülése nő; szolgadiákból köztiszteletben álló togátus lett. Ezt saját szorgalmával, tudásával érte el. A deákokat természetesen már a profesz- szorok tanítják, a felső tagozat hét évig tart, ebből 3 évig bölcseletet, 4 évig teológiát tanulnak. Maga a kollégiumi élet a diákköztársaság törvényei szerint zajlik. Választott képvise­lőik intézik ügyeiket, még az iskolatanács, iskolaszék (sedria) ülésein is részt vesznek. A bennlakásos életet szigorú szabályzatok irányítják. A meglehetősen zsúfolt lakószo­bákban az alsó- és felsőtagozatosak nem különülnek el. Csorna idejében 37 lakószobá­ban 8—900 tanuló került elhelyezésre, volt tehát kihez alkalmazkodnia. A kollégiumon kívüli élet nem sok látványosságot jelent, hiszen a mintegy 3500 lakosú kis mezőváros nyugalmas életet él. Csorna a nagy távolság miatt szülőfalujába csak kétszer látogat, 1802-ben, amikor apját veszti el, s 1809-ben, édesanyja halálakor. Idejövetele óta csak magára számíthat, gyerekfejjel anyagilag is, szellemileg is önálló. Tudásszomja, ami idevezette, megnő, hiszen tapasztalhatta az érte járó elismerést, s az sem közömbös az egykori kis szolgadiáknak, hogy a megszerzett tudás jövedelemhez is juttatja. 1814- ben végzi el a felső tagozatot, azonban tanulmányai befejezésével is a kollégiumban marad még egy évig, mint a diáktársadalom választott vezetője (senior). Tizenöt évesen került a nagyenyedi kollégiumba, s ugyanannyit töltött el tanulmá­nyai befejezéséig. Az ifjúból meglett férfi lett, 31 éves. Vajon hogyan nézett ki, milyen tulajdonságokkal rendelkezett? Szerencsénkre tanulótársai visszaemlékezéseiből meg­lehetősen kirajzolható a képe. Középtermetű, zömök testalkatú, szívós, edzett szerve­zetű, sohasem beteg, rendkívül kitartó, munkabíró. Hosszúkás arcú, barna arcbőrű, magas nyílt homlokú, sima orrú, fekete szemű, fekete hajú. Öltözete szegényes, de mindig ápolt, tiszta, ,,télbe, nyárba egyformán posztó ruhát viselt, a legnagyobb hőség­ben sohasem izzadott, csikorgó hidegben sohasem fázott” (Újfalvi).] Rendkívül takarékos, minden szélsőségességtől tartózkodik, kerüli a vigadozást, italozást, táncot, szerencsejátékot, nyalánkságot. Igen szűkszavú, eszére nézve nem gyors felfogású, kivételes adottságot emlékező tehetsége mutat, mely hihetetlen szorgalommal párosul. Ami jellemét illeti, a visszaemlékezők a következőképpen lát­ták: ,,Egykedvű, se vígabb, se komorabb. Nagy kedv, bú, harag, bosszú, félelem vagy csak megrebbenés is, szolgaiság vagy elhittség (= önteltség), szóval az indulatoknak bármi neme arcán vagy taglejtéseiben sohasem volt látható.” „Nézése mélyedt, jelentékeny, hallgatag”. „A barátság boldogító érzése szintoly ismeretlen volt előtte, mint gyűlölet vagy Irigység". „Ő független volt a szó szoros értelmében, mert akaratán s indulatán uralkodni tudott” (Újfalvi Sándor). ,,Körösit azon ritka szerencséjű emberek közé számlálom, aki­ről soha senkit panaszkodni nem hallottam, valamint azt sem, hogy ő valaha valakiről pa­naszkodott volna." ,,Ha ellenkező értelemben is volt valakivel, erősen semmit sem vitatott. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom