Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Vekerdi József: Nemzetiség vagy életforma?: a cigányság kategóriájának meghatározásához
Még nagyobb élettérről szólnak az észak-amerikai vándor ónozó cigányokról szóló értesülések, akik állítólag évenként majdnem teljes szélességében végigjárták az Egyesült Államokat. D. Nemeth: A Gypsy wipe-tinner and his work. Journal of the Gypsy Lore Society, 4th ser. vol. II, 1. sz. 35—36. I. 36., J. Takman: The Gypsies in Sweden. Stockholm, 1976.132. I. 37., A többszörösen hátrányos helyzetű rétegek vizsgálatáról. Szociológia, 1981. 3—4. sz. 299. I. 38., Molnárné Venyige Júlia—Orolin Zsuzsa: A hátrányos társadalmi helyzet tényezői. Társadalmi Szemle, 1980 12. sz. 48—49. I. Gönczöl Katalin: A hátrányos helyzet és a bűnözés. Valóság, 1982. 8. sz. 61—72. I. 39., Tiszaigar, 128. I. Az 1971. évi felmérés, amely egyébként igen tanulságos eredményeket hozott, nem vette kellőképpen figyelembe azt a körülményt, hogy a hagyományos cigány élet- és gondolkozásmódnak az európai pszichológiai normáktól való különbözősége folytán a megszokott szociológiai teszt-kérdésektől eltérő vizsgálati szempontokra lett volna szükség. Részletes adatokat kapunk a motorkerékpárok, varrógépek, mosógépek stb. számáról a cigány háztartásokban, ami az adott kérdésben másodrangú fontosságú, viszont egyetlen adatot sem kapunk a tányérok, kanalak, poharak, székek, váltó fehérnemű stb. számáról, ami a beilleszkedés fokmérőjeként alapvetően fontos. A felmérés idején számos cigány háztartásban nem voltak poharak, szék egy vagy kettő volt stb. Jelenleg is megfigyelhető, hogy az utóbb említett kategóriába tartozó tárgyakkal a beilleszkedettnek minősülő cigány családok szignifikánsan kisebb mértékben vannak felszerelve, mint azonos keresettel rendelkező nemcigány dolgozók. 40., Kurucz Dezső: A cigány tanulók száma, aránya, előrehaladása az általános iskolában. = Köznevelésünk évkönyve 1978—1979. Budapest, 1980. 214. I. A magas gyermeklétszám következtében Magyarországon egy évszázad alatt kb. nyolcszorosára emelkedett a cigány lakosság száma. Számuk egy nemzedék alatt megkétszereződik. A hagyományőrző család retrográd társadalmi szerepére Gönczöl Katalin idézett tanulmánya mutat rá. A család az értékek, szokások, normák legfőbb átörökítője, amely „zártsága miatt képes pozitív hatásokat eltorzítani, negatív hatásokat felerősíteni” (i. m. 68. I.). 41., Alsószentmárton életének alakulását Téglássy Ferenc és Gombár János dokumentumfilmje mutatta be a televízióban. A termelés visszaesését egy szomszéd falubeli munkás tömör megfogalmazása jellemezte: „Azelőtt Alsószentmárton látta el zöldséggel a környéket, most behozatalra szorul.” 42., Az előítéletek születéséhez is pontos analógiát szolgáltat India, ahol a falusi letelepült lakosság ugyanolyan ellenszenvvel viseltetik a tulajdon kérdését eltérő normarendszer alapján megítélő, vándor népcsoportokkal (criminal tribes) szemben: „Subjected only to attenuated tribal jurisdiction, individuals usually uniting in gangs, took advantage of their independence by taking what was not theirs. Like their European counterparts, Banjaras were alleged to covet money, cattle, grain, fowl, utensils, and an occasional child . ... Within a society which valued stability and the permanence of the home, the Gypsy (= a cigányokhoz hasonlóan vándor életmódot folytató népcsoportok, — VJ.) offended public morality and remained an object of scorn.” (R. G. Varady: Imperial teamsters to motorized cattle dealers: observations on the history of Banjaras or Indian Gypsies. Journal of the Gypsy Lore Society, 4th ser. vol. II, 1. sz. 58.1.). 43., Vekerdi J.: A cigány népmese. Budapest, 1974. 22.1. 44., További vizsgálatra szorul az a kérdés, hogy miért nem alakult ki cigány hiedelem-rendszer, a kísértet-hit egységes és mélyen gyökerező cigány hagyományán kívül. Felületes kutatók mindig az adott (ill. megelőző) nemcigány környezet néphitének töredékeit gyűjtik fel cigány hiedelmek gyanánt, és azt sem veszik észre, hogy adatközlőik csak mondják, de nem élik át az előadott hiedelmeket. így pl. legutóbb S. J. Hanesch—Benezra: Sorcellerie et guérisons chez les Tsiganes de Hajduhadhaz (Hong- rie). Études Tsiganes 1982, 2. sz. 25—33.1. — Talán abban keresendő az ok, hogy a hiedelmek rendszerré alakulásához is szilárdabb gazdasági-társadalmi alapok szükségesek, mint amelyeket az állandóan változó környezeti hatásokból táplálkozó cigány anyagi és szellemi valóság biztosított. 45., Kozák Istvánná: A cigányság életszínvonala és iskolázottsága közötti összefüggés. = A cigány- gyerekek nevelése-oktatása. Oktatási Minisztérium, Budapest, 1979. 19. I. 46., Nyugati romantikus irányzatok feltételezik, hogy a cigányság csupán a nemcigány társadalomnak tőle idegen iskolarendszerével szemben táplál ellenszenvet, ezért a cigány hagyományoknak megfelelő, izolált iskolatípust óhajtanak teremteni részükre. A társadalomtörténeti tények ismeretében nyilvánvaló az elgondolás alaptalansága és megvalósíthatatlansága. A hivatkozott cigány hagyományok a család nagyságrendű, társadalmon kívül rekedt, mikrostrukturális életforma hagyományai, amely semmi- némű iskolázottságot sem igényelt. A hagyományokra alapozott, csökkentett tananyagú cigány iskolák felállítása megbocsájthatatlan ballépés volna a cigánysággal szemben, mert értelmileg visszamara- dottaknak minősítené, és szellemi alacsonyabbrendűség állapotába taszítaná a cigány gyermekeket. A hagyományos, korszerűtlen cigány életforma felszámolásának és a cigányellenes előítéletek leküzdésének egyetlen lehetősége a cigány származású gyermekeknek a többi gyermekkel együtt történő, és azonos tananyagot elsajátíttató oktatása. Ezt az álláspontot képviselik Magyarországon az idevágó párthatározatok elvi alapján működő tudományos kutatók, elsősorban a pécsi kutatócsoport 63
