Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Vekerdi József: Nemzetiség vagy életforma?: a cigányság kategóriájának meghatározásához
(Várnagy E.), és álláspontjukat osztják a kérdéssel legbehatóbban foglalkozó külföldi ciganológusok (M. Kárpáti, H. David, A. Barthélémy). 47., Vekerdi J.: Statistisches zum Wortschatz des Zigeunerischen. Acta Linguistica Hung. 1971. 129— 134. 1. Ugyanilyen számadatokat eredményez valamennyi külföldi gyűjtés: Sampson, Iversen, Ljung- berg, Valtonen, Soravia monografikus feldolgozása. Ezt a nyelvi tényt a cigány nacionalizmus hívei egyszerűen tagadni igyekeznek. 48., Várnagy—Vekerdi, i. m. 20—26. 1. Grabócz Gábor: A beszéd és a szociális helyzet összefüggése. Összehasonlító felmérés néhány cigány gyermek magyar és cigány nyelvtudásáról. Pécs, Tanárképző Főiskola, 1980. G. Soravia: La competenza linguistica dei bambini rom abruzzesi, relativamente all’uso del romanes e al bilinguismo. Lacio Drom, 1982. 2. sz. 43—59. 1. 49., R. L. Turner: The position of Romani in Indo-Aryan. journal of the Gypsy Lore Society, 3rd ser. vol. 5, 1926. 4. sz. 145—189. I. H. Arnold, i. m. 19. I. Vekerdi J.: Nyelvészeti adalékok, 416. I. W. Cohn lehetségesnek tartja, hogy igen erős európai beütéssel kell számolnunk: 60% európai etnikai elemet sem tart elképzelhetetlennek a mai cigányságban (i. m. 63. I.). 59., Nem tudjuk, mikor történt meg a dómba népcsoport kialakulása különböző árja és nem-árja elemekből. Szanszkrit forrásokban először az i. sz. 6. században bukkan fel a dómba név. Az időszámításunk kezdete körül keletkezett Mahábhárata és Manu törvénykönyve még nem említi őket. Olyan feltevés is van, hogy csupán India elhagyásakor, az I. évezred második felében homogenizálódott cigánysággá az egész Észak-lndiában szétszórtan élő dómba népelemek egyik csoportja (H. Arnold). Lehetséges, hogy ez idő tájt történt meg a dombák demográfiai robbanása, mert a 10. sz. táján hirtelen nagyszámú említés történik róluk az irodalomban Kásmírtól Bengálig. Heterogén etnikai elemekből kialakuló és homogenizálódó életforma-csoportok ma is közismertek Indiában. A cigányságéhoz hasonló életmódbeli sajátosságokkal rendelkező, és szintén kasztonkívüli bandzsára népcsoportot éppen a cigánysággal rokon életformája miatt utóbbi időben behatóan vizsgálják, és a csoport heterogén eredetére derült fény. „In seeking to explain the evident heterogeneities, they proposed dozens of categories, encompassing Brahmin, Kshatriya, Vaishya and Sudra, as well as Muslim elements. The resultant ethnic confusion became accentuated by the fact that, like Romanies, but unlike the exclusivist Indian society enveloping them, Banjaras often „recruited” new members from the population-at-large” (R. G. Varady, i. m. 54. I.). 51., Valószínűleg így jött létre a német Jenisch csoport. Id. H. Arnold: Fahrendes Volk. Randgruppen des Zigeunervolkes. Neustadt, 1980. 52., Csalog Zs„ i. m. 39. I. 53., Már az Anzeigen idézi 1776-ban egy erdélyi hölgy levelét, amelyből kiderül, hogy a jellegzetes életformájuk alapján cigánynak minősített népelemek románul beszéltek (a mai beások őseiről lehet szó). 54., A tinkerek élet- és gondolkozásmódja a cigányokéval rokon. Sajátos tolvajnyelvet beszélnek (shelta), amelynek eredete ismeretlen (nem cigány). A shelta irodalmi nyelvvé alakításának elgondolása eddig nem merült fel, és általában a tinkereket nem szándékoznak önálló etnikai csoporttá vagy nemzetiséggé fejleszteni ugyanazok, akik az angliai cigányok önállósulását szorgalmazzák, noha a helyzet azonos. 55., Bár az európai népek közül a románok játszottak legnagyobb szerepet az európai cigányok kultúrájának alakulásában, és egyes feltevések szerint a havasalföldi románság etnogenezisében a cigányok jelentős szerepet játszottak, hangsúlyoznunk kell, hogy a román nép és a cigányság (rom, románo) közelebbi rokonsága, jelenlegi tudásunk szerint, nem bizonyítható. Feltehetőleg nincs etimológiai összefüggés a két, hasonló csengésű név között; egyébként is a román népnév újkeletű elnevezés, ezért pl. a beás cigányok még nem ismerik: ők a hagyományos vlah ,oláh’ népnevet használják. 56., 1982. évi Zala megyei gyűjtőutam alkalmával elhangzott beszélgetésekből. Jellemző mozzanat, hogy ezek a megfogalmazások cigány nyelvű beszélgetések során is mindig magyarul hangzanak el, noha — egyszerűbb szavakkal — cigányul is kifejezhetők volnának. Az integráció gondolatköre magával vonja a ,,code-switch”-et, az integráció végcéljának érzett teljes azonosulással együtt az össztársadalmi nyelv használatát. 57., I. m. 44. I. 58., A Magyar Televízió 1979-ben rendezett vitáján elhangzott megfogalmazás. E beállítottság nyújt magyarázatot arra a szokatlan ingerültségre, amely a „nincs pozitív fajelmélet” bíráló megjegyzésre kitört (Kritika, 1981.11. sz. 21—24. I.). 59., A vissza-cigányosítási akciót szolgálja a cigányul már nem tudó romungró gyermekek részére készült magyar—cigány kétnyelvű ábécéskönyv tervezete, és általában a kétnyelvű kiadványok. Az elgondolás hívei magánbeszélgetésekben gyakran kifejtik azt az álláspontot, hogy a romungróknak meg kell tanulniuk cigányul, hogy ezáltal igazi cigányokká váljanak. 60., Ennek érdekében hozták 1968-ban a Caravan Sites Act-et, amely egyébként a gyakorlatban nem vált be. 61., A Hazafias Népfront értekezletén Miskolcon 1978-ban elhangzott kijelentés egy romungro származású (nem telepen lakó) költő részéről. 64
