Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Vekerdi József: Nemzetiség vagy életforma?: a cigányság kategóriájának meghatározásához
Idegen népelemek beolvadása az indiai társadalmi rendszerben nem olyan körülmények között történt, mint pl. az eurázsiai nomád népek körében. Nomád társadalmakban bármely más, hasonló életmódot folytató nép kollektiven, egy tömegben csatlakozhatott az erősebb néphez (pl. a magyarok mint nép a bolgár—törökökhöz, a kabarok, űzök, besenyők a magyarokhoz). A kasztokra tagozódó indiai társadalomban kevés lehetőség adódott egész népek kollektív csatlakozására, mert minden nép nagyszámú kasztra tagozódott, és a különböző kasztok nem keveredhettek egymással. A kasztkeveredés a hindu társadalomelméletben a legsúlyosabb társadalmi csapásnak (a teoló- lógiában a világvége elközeledtének) számított. Fokozottan fennállt a kollektív csatlakozás lehetetlensége a tisztának számító árja és a kaszton kívüli,tisztátalannak számító ausztroázsiai népelemek között. így az ausztroázsiai eredetű dómba népcsoportnak (a cigányok őseinek) árja nyelvre történt áttérését nem idézhette elő valamely árja csoporttal történt kollektív egyesülés. Csupán az feltételezhető, hogy állandóan és nagy számban, de egyéni jelleggel csatlakoztak árja elemek a dombákhoz. Ez egy esetben volt lehetséges: ha a szóbanforgó árja egyedeket valamely kaszt-vétség miatt (rituális előírások megszegése következtében) kitaszították kasztjukból, s ebben a helyzetben valóban nem maradt más választásuk, mint csatlakozni valamelyik kaszton kívüli csoporthoz, mint amilyenek pl. a dombák voltak. A kasztból való kitaszítás mindig egyéni, sohasem csoportos büntetés volt. így tehát a legkülönbözőbb árja népcsoportokból kiszakadt egyedek járultak hozzá a nyelvében árjává váló dómba etnikum kialakulásához. A heterogén etnikai összetevőkből kialakuló népcsoportot érthető módon nem az etnikai összetartozás tudata, csupán az életforma egysége fogta össze. Ez a történelmi fejlődés, mint indíték, nyújt magyarázatot arra, hogy a cigányságot a későbbiekben sem etnikai egység, hanem az életforma közössége jellemezte.50 A kaszton kívüli csoportok életmódja kedvezett idegen eredetű elemek hozzájuk csapódásának. Nyitottakká, befogadóképesekké tette őket az a körülmény, hogy a kasztrendszer áthághatatlanul szigorú származás-központú szemléletével és foglalkozás-öröklésével szemben, közömbösek voltak a mind származás, mind a foglalkozás iránt. Mindmáig gyakori jelenség Indiában, hogy a társadalom gyökerűket-vesztett elemei kóbor csoportokhoz („wandering and criminal tribes") csatlakoznak. A cigányság későbbi történelme során, európai tartózkodásuk idején, szintén nem az etnikai hovatartozás, hanem az életforma hasonlósága, illetve alakulása volt a döntő tényező idegen elemek hozzájuk csapódásában. Magyarországon éppúgy, mint a többi európai országban, mindenkor előfordult, hogy a társadalom perifériájára szoruló egyének vándor cigánycsoportokhoz csatlakoztak,51 illetőleg kiköltöztek a cigánytelepre.52 Ez a keveredési folyamat valószínűleg hozzájárult különböző cigánycsoportok nyelvcseréjéhez. A nyelv feladását gyakran az etnikai származás tudatának feladása is követi. Ilyen esetekben már egyedül az életforma őrzése választja el a szóbanforgó csoportot nemcigány környezetétől. Pl. a magyarországi teknővájó (beás) cigánycsoport, amely a 18. század elején (esetleg már hamarabb) feladta a cigány nyelvet, és csak románul beszélt, a későbbiekben már egykori cigány származásáról sem rendelkezett tudomással. „Oláhok vagyunk", „oláhul beszélünk” — így határozták meg magukat, a többi cigánycsoporttal nem éreztek közösséget, és csupán jellegzetes életformájuk miatt minősítette őket környezetük mindenkor cigánynak, sohasem románnak.53 Hasonló a helyzet a német- országi Jenisch vándorló csoporttal, amelynek cigány eredetét legutóbb bizonyította be (s részben még kétli) a tudományos kutatás. Az írországi Tinker-ek vándor edényjavító csoportjáról máig sem derült ki, hogy ír eredetűek-e, vagy eredeti kisszámú cigány mag bővült nagyarányú csatlakozások révén antropológiailag is ír jellegű csoporttá.51 57
