Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Szigeti Tóth János: Új népfőiskolai gondolat
előadói karral rendelkezzen, amelyik személyes és bensőséges viszonyt alakíthat ki a növendékekkel. Előnyben részesülnek a tanácsi, népművelési, pedagógiai, pszichológiai, szociológiai diplomával rendelkezők, de igazgató választható bármely arra alkalmas, felsőfokú végzettségű értelmiségiből (orvos, agrármérnök stb.). Az igazgató egyben a népfőiskola egyik fő előadója is. A meghívandó helyi és országos előadókra a növendékek tegyenek javaslatot, vagy a javasolt listát vitassák meg és ők hagyják jóvá. Az igazgató a rendes gimnáziumi és főiskolai igazgató kategóriája közötti fizetésben és más, azokat megillető juttatásokban részesítendő. A státusz létesítése megoldható úgy is, hogy a meglevő oktatási, közművelődési intézmények főállású vállalkozó, illetve pályázó munkatársainak egyikét a népfőiskolái egyesületbe pártoló jogi személytagként belépő intézmény fölajánlja a népfőiskola-község számára. Azönkormány- zatilag megerősödött, a volt növendékekkel kiszélesülő népfőiskolái egyesület évente újra választhat jelöltet az igazgatói posztra pályázók közül. Az állami vagy egyéb intézménytől felajánlott státusz stb. tehát csak „dologi” természetű segítség. Tananyag Semmilyen kötelező központi tananyagot semmilyen szerv nem írhat elő, a népfőiskola maga dönt saját irányultságáról. Az oktatás szelleme ténykutató és valóságra irányuló, a tanítás alapja a növendékeknek a saját községük, városuk életének komoly és rendszeres megfigyelésén, fölvázolásán nyugszik, átfogja a helyi élet teljességét. Kiválaszthat abból bármely részt, de mindig az általános műveltség fejlesztésére tör. Az élőszó és népnyelvi stílus erejével a mindenkori közösség szintjéhez kell alkalmazkodnia, s onnan közelítheti meg a középiskolai vagy főiskolai szintű oktatási-kulturális igényességet. Ez azonban csak az ismeretkörök szintjére vonatkozik, legyen az: 1. a realisztikus, természettudományi-technikai, közgazdasági, testi-egészségi, környezetvédelmi, termelési szakismeret körébe tartozó, vagy 2. szociális, társadalmi, állampolgári, erkölcsi vagy akár 3. művészeti, tudományos vagy hitfelekezeti-teológiai irányultságú ismeretkör. Bármelyiket választja, az egyéni-közösségi élet teljességét figyelembe véve mindhárom ismeretkör felé ki kell terjednie. A tananyag követelményei 1. A tananyag minden esetben a növendékek életműveltsége és eddigi iskolaműveltsége alapján birtokukban levő tudásra, hitre, véleményre és annak bővítési, autonóm továbbfejlesztési lehetőségeire épül. 2. Az oktatás ténykutató szelleme és valóságra irányultsága alapvetővé teszi a szociográfiai-szociológiai megismerési mód alkalmazását és bármely tárgy esetében a történetiség szempontjának előtérbe helyezését. 3. A tananyag tartalmában az egyéni tapasztalat és közvetlen közösségi környezet felől kell építkezni a tágabb felé és a közvetlen ítéletalkotás revidiálási készségétől az egyre magasabb fogalomalkotási és absztrakciós szintek felé. Ezért komoly jelentősége van a mindennapi élet tapasztalatainak és a gyakorlati cselekvés szempontjainak, a gyakorlatiasságnak.15 4. A helyi értékek megismerése az elsődleges. Ezért a legfontosabb feladat a hely- történet, a helyi népművészet, művészet, gazdaságtörténet, településtörténet, néprajz, földrajzi, közigazgatási, kulturális stb. viszonyok megismerési képessé63
