Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Kovács Bálint: Kecskemét népfőiskolái
KOVÁCS BÁLINT KECSKEMÉT NÉPFŐISKOLÁI Népfőiskola 1922—23-ban Dr. Kováts Andor jogakadémiai igazgató 1923-ban kiadott jelentésében visszatekint a népfőiskola irányába mutató törekvésekre. E szerint 1870-ben ún. „Böjti estélyek” címmel tartottak előadásokat a reáliskola tanárai a műveltebb közönség számára. 1874-től a Természettudományi Társulat, majd a Felolvasó Társaság tart előadásokat a jogakadémia tanári szobájában (Ebben az időben ez a legnagyobb előadóterem a városban.) Később a piarista gimnázium tornaterme az előadások színhelye. (Ez volt az első tornaterem a városban.) 1891-ben megalakul a Katona József Kör s ettől kezdve ez lesz a gazdája az ún. népies előadásoknak, amelyeket ének- és zeneszámokkal is gazdagítanak. 1909-ben az Uránia Tudományos Egyesület megkeresésére munkásgimnáziumot szerveznek s ennek igazgatójává a minisztérium dr. Kovács Pál jogakadémiai tanárt nevezi ki. Az intézmény évenként egy, később két-három tanfolyamot is rendezett. Ez 1917-ig működött. Az időközben elhunyt igazgató helyére dr. Kováts Andor jogakadémiai tanárt nevezik ki. 1914-ben az országban többfelé is kísérletet tettek népfőiskola felállítására — a Széchenyi Szövetség részéről (Nagykőrös, Bajaszentiván, Mezőkövesd). Állandó jellegű népfőiskolát Kecskeméten kívántak felállítani. Molnár Viktor ezzel kapcsolatban jelentős cikket írt a Kecskeméti Lapokban: „Azalsóbb néposztályok rászorulnak az iskolai tanításon túl szűkkörű tapasztalataik bővítésére. Fel kell tárni előttük nemzeti történelmünknek, irodalmunknak és művészetünknek tanulságos és lelkesítő adatait . . . hogy gondolkodva és okulva vehessen részt népünk mindenkor a kívánatos és folytonos haladás munkájában”. Kováts Andor az előzmények összefoglalása után fejtette ki álláspontját a népfőiskolákkal kapcsolatban. Hivatkozik dr. Imre Sándornak „Nemzetnevelés” c. művére. Ez a munka az akkori nevelők jelentős részére hatással volt. Milyen is volt az 1922—23-ban működő népfőiskola? Minden héten hétfőn, kedden és szerdán este 6—8-ig voltak az órák. Összesen 84 órát tartottak. Beiratkozott 54 hallgató és végig kitartott 29. A színhely most is a jogakadémia volt. A költségeket a minisztérium és a város viselte. Az előadásokat a város iskoláinak tanárai látták el. Érdemes a tárgyakat és az előadókat felsorolni: 1. Magyar irodalom olvasmányokkal — dr. Sántha György főreáliskolai tanár; 2. Magyar történelem — Pásthy János ref. főgimnáziumi tanár; 3. Egészségtan — dr. Eördögh Ferenc főorvos; 4. Földrajz — dr. Kiss Márton kegyesrendi főgimn. tanár; 5. Mennyiségtan — Szemerey Ferenc polgári isk. tanár; 6. Jogi ismeretek — dr. Meczner Sándor jogakadémiai tanár; 7. Álkotmánytan — dr. Kováts Andor jogakadémiai igazgató; Két előadást tartott dr. Gesztelyi Nagy László, aki későbbiekben mind a helyi, mind a környékbeli népfőiskolák lelkes támogatója volt a Mezőgazdasági Kamara révén is. Kováts Andor jelentése végén utal a nehézségekre, azokra a társadalmi bajokra, amelyek a munka folytatását lehetetlenné tették. Igaz, a körülmények akkor sem voltak kedvezőbbek, de az 1930-as években kibontakozott népi mozgalom legerőteljesebb hajtása, a népfőiskola Kecskeméten is gyökeret vert 1942-től 1947-ig terjedő időben. 40
