Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Mészáros György: Szerelem, házasság, szexuális élet a magyarországi cigányoknál

velem. Megbocsát-e, továbbél-e velem, merthogy férjhez mentem. Megcsaltam, hátha így nem kellek neki. De nagyon félek”. A cigány nők férjük kicsapongásait könnyebben megbocsátják. Régebben a nők hűtlenségét nagyon komolyan vették. A férj iránti hűségnek a cigány férfiak fizikai büntetések révén szereztek érvényt. A férj a hűtlen asszonyt kopaszra nyírta, szok­nyája hosszából 30—40 cm-t levágott. Köztudott, hogy az oláh cigány asszonyok (de még a lányok is) hosszú, majdnem bokáig érő szoknyában járnak, ez hozzátartozik méltóságukhoz. Ismerünk olyan esetet is, amikor a férj az asszony orrát, fülét meg­csonkította, sőt Bogácson egy megvadult felszarvazott férj meggyújtotta felesége ruháját. Cs. F.-né, 55 éves ó-i cigány nyelvű asszony mesélte, hogy a II. világháború alatt B. településen a férj a hűtlen és őt elhagyni készülő asszonyt gombaszedés címén kicsalogatta az erdőbe, először zór kerdasz pe late (megerőszakolta), majd kikötözte a fához és szeméremtestébe vízzel kevert sót, törött borsot és erős paprikát kent bele. A hagyományos, régi cigányközösségekben a hűtlenség gyanújába keveredett asszonyt nyilvánosan, a közösség vezetője (legöregebbje) előtt megeskették. A földre fekete kendőt terítettek, négy sarkára égő gyertyát, közepére keresztet vagy szent­képet helyeztek. Aznap az asszony — az esketés előtt — sem ételt, sem italt nem fogyaszthatott. Az esketésre előkészített helyiségbe fejkendő nélkül kellett belépnie. Letérdepelt a földre, majd mindkét kezét a feszületre (szentképre) tette, és úgy vá­laszolt férje kérdéseire. Ha valóban igaz volt a hűtlenség, nem volt olyan cigány nő, aki hamisan esküdött volna. Ha a hűtlenséget vállalta, a retorzió elmaradt, védelmet kapott a közösség vezetőjétől, aki a válást nyomban kimondta. Ha azonban újból férjhez ment, a cigánytörvények szerint kötelezték a második férjet, hogy a volt férj hajdani lakodalmi költségeit térítse meg. Ilyen esetben meghallgatták a volt férjet, a rokonokat, az esküvőn résztvevőket: mennyi és milyen ajándékokat vásá­roltak. Amikor összeállt a lakodalom becsült költsége, a második férjet megeskették, hogy azt részletekben, vagy egy összegben megfizeti. A megcsalt férfi kesergése végigvonul az egész cigány népköltészeten. A megcsalt asszonyok bánatukat sohasem szőtték dalaikba. Mutatóba néhány jellegzetes dal­részletet közlünk, amely valamennyi cigányközösségben ismert. 1. Vi man szász ek romnyi Vi kodi muklasz ma Naj kon anel thulomasz thaj mánro. Nekem is volt feleségem El is hagyott szépen engem Nincs ki hozzon már szalonnát, és kenyeret. Vedd fel kurva a tarisznyát eredj a faluba Hozzál nékem kenyeret és szalonnát. 2. Te csingyol télé kurva Szakadjon meg kurva De tyiro káló ílo! A fekete szived! 3. Bánom, hogy megházasodtam Hogy így megcsaládosodtam Kurva lett a feleségem Árván maradt sok gyerekem. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom