Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Mészáros György: Szerelem, házasság, szexuális élet a magyarországi cigányoknál

— Kamav tut, soha esi mulch a v tut, phúrav túsza. Te zsutil ámen o szunto Dal / Szeretlek, soha nem hagylak el, veled öregszem. Segítsen bennünket a szent isten. /

Ez a fogadalom többet jelentett minden hivatalos ceremóniánál. Az így létrejött élettársi viszonyt rendszerint az első vagy második gyerek megszületése után szentesítették államilag. Nem véletlen tehát, hogy igen sok cigánycsaládban a legidősebb gyermek anyja vezetéknevét viseli. Ismerek olyan oláh cigány házaspárt, akik már 40 éve élnek együtt, sok-sok gyermeket felneveltek és házassági köteléküket a mai napig sem rendezték. A gyerekek anyjuk nevét viselik.

A cigányok között igen gyakori a 13—14 éves korban kötött házasság. P. V. ma 52 éves A-i cigányasszony 13 éves korában ment feleségül egy 15 éves fiúhoz: „Nagy lagzi volt. A szomszéd faluba vittek. Csak esküdni nem esküdtünk. Amikor elmúlt a lagzi, én is menni akartam haza anyámékkal, de nem engedtek. Akkor hozzáfogtam sírni. Haza akarok menni, itt nem maradok. Eleinte az erdőn keresztül mindig hazaszöktem. Anyósom úgy tudott odaszoktatni, hogy vett egy kicsi kézi kosarat, tele babával. Niszéjszakán az uram mellém akart feküdni, de én elküldtem az anyjához. Ez így ment 7—8 hónapig. Addig nem engedtem magamhoz. Nem tudtam én, hogy mi is az. Utána nagyon beteg lettem. Csepp, vékony lány voltam. 14 éves korban szültem az első gyereket.”

Még ma is előfordul az erőszakos leányszöktetés, amikor a cigányfiú idősebb bátyjai segítségével a leányt szabályosan elrabolják, abban bízva, hogy majd megszokik. Ismert a cigányfiú kiszólása az ilyen esetekre: pala glinda te csosza la, még vi khotar ingro la; / még ha tükör mögé dugnák is, akkor is elviszemr).

„A szüzességnek (séj = szűz leány) igen nagy volt a jelentősége. Ha a lány első közösülése kitudódott, apja vagy anyja megkereste a fiút és azt mondta neki: te kurrdan la, le la! (ha megizélted vedd el!). Előfordult, hogy a leány nem ment feleségül a fiúhoz, de akkor a következő kérőnek becsülettel meg kellett mondania: le ma, de esi szim séj (vegyél el, de már nem vagyok szűz)” ,,(Cs. A. 60 éves lovári cigányasszony).

A házastársi hűség a cigány férfi számára nem törvényszerűen kötelező (nem is tesznek ilyen jellegű fogadalmat). Bocsánatos bűn. Ha felesége mellett kialakított kapcsolatból viszony lesz, el is hagyja családját. Az oláh cigány nő sohasem meri elhagyni férjét, kivétel ha az alkalmatlan a nemi életre, vagy ha súlyosabb börtönbüntetést kap. Akkor azonban az asszony — a gyerekekkel együtt —a lehető legmesszebbre megy a teleptől. L. G. 20 éves, igen csinos magyar cigányleányt 15 éves korában szöktette meg egy 20 éves patrinári oláh cigányfiú. Nem sokkal később élettársát garázdaságért fél évre bebörtönözték. L. G.-t anyósa igen szigorúan fogta. A gyerekasszony sehová nem járhatott, télen fűtetlen, kémény nélküli putriba zárta be, ahol még világítás sem volt. Amikor élettársa másodszor is börtönbe került a beszélőn közölte vele: „nem vagyok tehozzád való, én nem ebbe a sorsba való vagyok, amilyen nálatok van. Ne haragudjál. Aszongya magyar cigány vagy, eredj és szopd ki a f... m. Hát ővelek nem lehet így tárgyalni. Amikor kijött a börtönből mégis kicsalt az erdőbe. Hát azt hittem, hogy a mézeshetek jönnek. Azután, hogy megizélt, odakötözött a fához meztelenül és úgy összevert azzal a katonai csattos derékszíjjal .... majd hazaküldött. Szerettem B-t, pedig mellettem volt szeretője D-on. Akkor terhes voltam. A veréstől meghalt bennem a gyerek. Majdnem én is. Nemsokára újból börtönbe került. Jártam hozzá két évig beszélőre, de most már nem megyek. Megfenyegetett, ha kijön, megnyomorít. Náluk ez a szokás. Aztán élettársa lettem egy magyar cigányfiúnak, aki később megesküdött egy másik cigánylánnyal. Az első férjem öt hónap múlva szabadul. Azt üzente, szabadulása előtt egy hónappal megírja mi a szándéka

56