Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Sarusi Mihály: Ők sírtak, mi sírtunk

gazdasága. Mert ezt követelték a fölvidékiek. Ha három SS-katona volt a családban, de nem volt semmijük, nem nyúltak hozzájuk. Az emberek visszaszökdöstek a szomszéd sváb községekbe, rokonokhoz mentek, napszámosnak álltak.

48 januárban volt akit csak Kalocsáig vittek, onnan a kis motyóval szélnek eresztették őket, mert a házukban már fölvidéki vagy telepes élt. Amerika már nem engedte be Németországba a magyarországi svábokat, így sok családot Drezda környékére vitte . Ez magyar-szovjet egyezmény volt. Átszöktek a nyugati zónákba, a ruhájukat eladták, hogy éhen ne haljanak. A németek magyar cigányoknak mondtak minket. Parasztok voltak, abból ott nem lehetett megélni. Öt család nincs itthon, nem maradt több, mind visszajött Hegyeshalomnál.

Pedig ugyanezt meg lehetett volna csinálni anélkül is. Ja, a téeszt, kitelepítés nélkül.

A legenda szerint akkoriban Bácskában egy kisbíró kidobolta:

Liebe Kristen

Richten die Kisten

Ta ist die Listen

Das macht die Kommonisten.

Magyarul azt jelenti, hogy: Kedves testvéreim [az Úrban] / Készítsétek a ládát / Itta Lista / Csinálták a kommunisták.

Azt mondja, nem ők csinálták? Nézze, így mondják.

A kitelepítéskor énekeltük, úgy, ahogy a történet volt, később az ötvenes évek elején lett énekelve, amikor már az állami gazdaságban dolgoztunk, lányok, fiúk a fonóban énekelték, vagy kint a földeken, hogy már így együtt dolgoztunk:

Szegény svábság magyar földön rossz helyzetbe jutott nincs már nekünk otthonunk s kibe bízhatunk.

Egész világ gyűlöl minket hisz bűnbe nem vagyunk az isten nem hagy el minket mert hozzá hű vagyunk.

Oly szorgalmasan dolgoztunk korától későig vagyonúnkat úgy szereztük és most elveszik.

Az ajtó le lett zárva A saját házunkba ezért álltak ifjaink a lövész árokba.

Sok pajtás hagyta életét a nagy csatában kint és most árulók vagyunk és gettóba jutunk.

49