Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Kerekasztal-beszélgetés a Bács-Kiskun megyei falvak népességmegtartó képességéről: a beszélgetést Enyedi György vezette, sajtó alá rendezte Csatáry Bálint

Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem hozhat gyökeres fordulatot, de növeli a helyi döntések lehetőségét.

Fontosnak érzem azt is, hogy így talán a pénzeszközök majd valóban a legfontosabbnak ítélt helyi igények kielégítését teszik lehetővé. Az eddigi országos normákhoz viszonyítva nyilván nagyobb lehetőség lesz, hogy a lakossági jövedelmek mellett a helyi erőforrásokat más területekről is a falu fejlődésére fordíthassák.

Úgy gondolom, hogy a reformnak ezek az elképzelései sokat javíthatnak a tényleges népességmegtartó képességen is. Persze ezzel együtt nő a helyi vezetők felelőssége és kockázatvállalásra is szükség lesz.

Tohai L: A települések jövőbeni fejlődésében az eddigieknél is nagyobb szerepet kapnak a helyi kezdeményezések és erőfeszítések. A VII. ötéves tervben életbelépő új gazdálkodási szabályok a helyi tanácsok döntési önállóságát és felelősségük növelését célozzák, s ezt — a lehetőségeken belül —gazdaságilag is megalapozzák. A megyei tanács által felhasználható pénzeszközöknek az eddiginél jóval nagyobb hányada képződik helyben, amelyek fölött kizárólag a helyi tanács dönt. Szélesebb körben juthatnak a tanácsok terven felüli forrásokhoz, ún. „érdekeltségi bevételekhez", amelyek fel- használásáról szintén maguk határoznak.

A megye elosztó funkciója lényegesen csökken. Kiemelt fontosságú társadalompolitikai célokra, a helyi tanácsok pályázati rendszer keretében juthatnak megyei támogatáshoz — saját alapjaik kiegészítéseként.

Összességében a megyei fejlesztési lehetőségekből a községek részesedése jóval nagyobb lesz, mint eddig. Ezzel összefüggésben — sajnos csökken a városoké, mivel a megyei alapok nem nőnek. Bővül a terven felüli források megszerzésének elvi lehetősége, — elsősorban a helyi gazdálkodó szervezetektől és a lakosságtól —, de a növekvő gazdasági gondok ennek realizálását nehezíteni fogják. E lehetőségek kiaknázása csak nyílt község- és várospolitikával, a lakosság egyetértésével találkozó értelmes célok kitűzésével, a helyi vezetés harmonikus együttműködésével, s a lakossági kapcsolatok további elmélyítésével lehetséges. A lehetőségek tehát egyenlőbbé válnak, de a velük való élés hatásfokának különbségei várhatóan az eddiginél is jobban differenciálni fogják községeink helyzetét. Az igazán életképesek gyorsabb fejlődése és a többszörösen hátrányos helyzetűek lassúbb előrehaladása miatt a fejlettségbeli különbségek növekedni fognak, — s ez meglátszik népességmegtartó képességükön is.

A városok a szűkülő pénzügyi lehetőségek mellett fékezni igyekeznek a beköltözést, hiszen kiadásaik között igen nagy súllyal jelentkeznek a betelepülők alapellátásához szükséges fejlesztési és fenntartási kiadások, —amihez fedezettel a következő években nem rendelkeznek — ezt csak a már itt élők rovására oldhatják meg.

A falvaknak és a városoknak egyaránt célja tehát a lakosság vándorlásának fékezése, s ez a jelenlegi időszakban megegyezik a népgazdaság érdekével, is.

Gaborják J.: A megyei vezetésnek világos, a községekkel együtt kidolgozott elképzelése van a teendőket illetően. Nem látványos, igazodik a feltételekhez. Úgy vélem, hogy a sikerhez el kell érni azt, hogy a különböző szférákban (gazdasági, társadalmi) hozott döntések, célok és az eszközrendszer összhangban legyen.

Mihálovics A.: Minden eszközt meg kell ragadni a lakosság kötődésének fokozásához. Most élesztettük újjá a 15 éve megszüntetett fúvószenekart, jól működő táncegyüttesünk is van. Tájházat tervezünk kialakítani, öntevékenyen, s az egyszerű falubeliek szóltak, hogy az ennek kiszemelt épületet nem szabad lebontani. A tatarozásra 100 ember jelent meg. Sokféle lehetőség van a helyi együttműködésre. Az egyházzal közösen hoztuk rendbe, modernizáltuk a ravatalozót, felét mi, felét a plébánia fizette.

40