Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - MŰHELY - Bernáth Béla: Népköltészetünk úgynevezett szimbolikájáról
volt ez a képnyelv. E kor népies íróinak (Dugonics, liléi, Simái, Kónyi stb.) munkáiban még egymást érik az erotikus képek. Népdalaink régebbi része mindmáig megőrizte eztatitkos nyelvet, mely nálunk századokon keresztül megmaradt eredeti változatosságában és bőségében. Párhuzamokat hozzá — s ez a további kutatás dolga — a balkáni és a mediterrán tájakon lehet és kell keresni. Jegyzetek Az itt közölt népdalszövegek már mind megjelentek nyomtatásban. Német adataimat E. Fuchs: Illustrierte Sittengeschichte c. művéből (München, 1909—1911), az angolokat E. Partridge kitűnő szleng szótárából: Dictionary of the English Slang kölcsönöztem. A többi adatom forrását kívánatra szívesen közlöm, egyik-másikra azonban szükségesnek tartottam külön is rámutatni. Ezeket és bizonyos kiegészítéseket az alábbiakban közlöm. 1 Magyar Nyelv VI: 132. 2 Hegedűs L.: Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. 1952. 340. 3 Vö.:„Van-e kentöknél rúd végire való karika?” (tréfás lánykérés; Kiss L: Szegény asszony 172). 4 bund ázni Id. Magyar Nyelv LVII: 487; vö. „Zsíros bunda lobba esett,/Springer Kati te’rbe esett.” 5 Magyar Hírmondó 1785. 810. lap. 6 1 709: „Parlakban kotolni már elunta Zsuska,/Borsód, lencséd árán dörög, nem kell puska.” A „dörög” értelmét a dörget .nővel közösül’ (Matijevics L.: Az utca nyelve. 1981) adja meg. A férfi dörget, a nő dörög (Irodtört. Közi. XIV.: 341). 7 RMKT. XVII. sz. 111:158.166. 8 Uo. Ili: 210. 9. Uo. Ili: 250. 10. Uo. 11 A „rózsa” erotikus jelentése megvan a Szegedi Szótárban, továbbá az angolban; to pluck a rose 'rózsát letépni; defloreálni’. 12 RMKT. XVII. sz. I: 551. 13 Székely Oklevéltár I: 301 (1566-ból) 14 Ortutay Gy.—Katona L.: Magyar népköltészet II: 117, Vágfarkasd. 15 Hegedűs L. i. m. 331—332 * 16 Egy La-Madelaine-ből származó parancsnoki bot rajzán, Id. Zolnay Vilmos: Pokoljárás, 40. kép. A vogul adat az Ethn. 8: 181. alatt található. Egy votják találóskérdésben farkas és medve néznek egymással szembe (Munkácsi B.: Votják népkölt. 39). Itt is a medve a női fél. 17 Simái Kristóf: Gyapai 34 (1792-ből). 18 A „szilva” a SzegSz.-ban, a „szilvamag” Ballagj Teljes Szótárában, a „szilvapattintás” a Nyr. 30: 455 alatt. 19 „Az Óperenciás tengeren is túl egy tetűugrással, egy pinapillantással” (Berze Nagy: Régi magyar népmesék 228) és „Az óperencián is túl száz tetűlépéssel s kilenc pulykapittyentéssel” (uo. 109). 20 „az együgyű móka Mihók” Hermányi D. József Nagyenyedi Demokritusában található, 1960-as kiadás 266. oldal. 21 Schram F.: Magyarországi boszorkányperek III: 298. 22 Irodalomtörténeti Közlemények XXII: 344. 23 Schram F. i. m. 299. 24 Fél Edit: Kocs 1936-ban 10. 25 Szamosháti Szótár II: 24. 26 E. Fuchs művében olvassuk egy fordított testhelyzetű aktusról: „die Kirche will ich auf die Kirch- trum setzen. So stieg Nencia auf ihn, und setzte ihm die Mütze auf den Kopf” (Renaissance, Ergänzungsband 73.). Figyelemre méltó a templom és a torony szimbolikája is! 27 Ethn. XVII: 300 (1766-ból) 28 Munkácsi B.: Votják népköltési hagyományok 265. 29 Ortutay Gyula: Magyar népköltészet III: 275. 30 Komáromy: Boszorkányperek 170 (1683-ból). 31 F. Pfister: Zweigschlehterwesen und Urmonotheismus. In: Forschungen und Fortschritte. 31. Jahrgang (1957), Heft 5. 147, 149. 78
