Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 9. szám - Kőváry E. Péter: A zsabai láma avagy: Öt leosztás pókerben (elbeszélés)

— Mindegy! Aki ma a játékomat fedezi, én utánam a tündérkét is fedezi! — teszi közé az ünnepelt.

— Miénk lehet a Pikuedame! —vigyorog Bozsedári doktor, zaftosán és a jó öreg igazgató poharába gyűjti nyálát, hogy rajta a sor. Nézi, nézi megigézve a fekete gyöngyszem még feketébb köldökét, mert, hogy addig ér már a felpúpozott papírhalom a tö- rökösen rakott lábak között.

— Én kiszállok!

— Menj csak festeni megint — küldi a titkár — tessék tovább.

Eszenyi Jóska megvadul. Lecsatolja a skót-himnuszt játszó stopperos aranykaróráját, kvarcóráját, azt is a lány ölibe ejti.

— Tartom és emelek.

Bozsedáré vastag láncot emel ki inge mögül, a lány nyakába veti, szikrázik a medáll a néger-körték között.

Dávid hümmög, fogát szívja. Rárivall a titkár:

— Tegyél!

Elébb fél litert dönt magába Dávid az erősebből, szája szögletén csorran a bor verese, mintha vére patakzana.

— Ötezer dollár van a nevemen Zürich-ben, a perui lámatenyésztők ajándéka. Ezt teszem föl, az árgyilusát a világnak!

Sápad az ötszög. Szörnyed már a kettő: Eszenyi Jóska, meg a doktor.

— Kiszállunk — rebegik egymást lesve, vészt jósló a titkári végzés:

— Tartom! Teríts!

Remeg a góliáttermetű Góleáth Dávid keze. Nyolcast tesz maga elé furcsa vigyorral.

— Kör.

Nyugodt a Seprenyi Endre hangja:

— Ugyanaz pikkben.

Kilencest ragaszt a fiú a mahagónira.

— Ez is kör.

— Ugyanaz pikkben.

Újabb féliiter bor ad erőt a harcosnak, izzad miközben képét mutatja a harmadik lap, a tizes:

— Ez is kör.

— Ugyanaz pikkben.

— Na és a Bubi.

— Ugyanaz pikkben.

— De ihol a Dáma! Ez is kör!

Legyek zizegése varrja szorosra a csöndet. Föltárnád a kanapén a tetszhalott igazgató, Tarsoly Vendel is. Mosoly bujkál rettegve, szesztől homályos szemekben. Lopva sandítanak a cifraszék felé. Megáll a lélegzet is. A titkár keze az asztalra esik, suttogása késként hasít a tömörülő hangtalanságba:

— Pikuedame!

Felpattan a fiú:

— Csalás! Nem létezik!

Vadul rángatja, szaggatja a pénzt, ékszert Ragats Rózáról, lerántja őt magát is az asztalról. Kabátot, kerít rá, vonszolja kifelé. Gargya Balázs próbálja útját állni. Leüti ba- romtaglózó csapással. Zeng oroszlánüvöltése:

— Kiszállok a körből! Az egész rohad maffiából!

Tanácstalan nézik egymást a maradottak, sunyin a titkárt. Bozsedáré heherészget:

— OSSZAMÁR

Színtelen hang nyugtázza.

18